Kővárvidék, 1904 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1904-12-06 / 2. szám
4 K ŐVÁRV1DEK Í904. december 6. izsgálva : — a különböző vidékeken nagyon is különböző eredményt produkált, Voltak olyan helyek, — különösen a nagy, búza-termő vidékeket értem — ahol j ez az esztendő valósággal ontotta az isten - áldását; teljesen talpraállítva vele a kisgazdákat épen úgy, mint a nagy földesurakat De voltak viszont helyek — és sajnos, a mi vidékünket ezek közé kell sorolnunk, — ahol ez az esztendő mivel sem volt jobb a biblia—beli „hétsovány esztendő -nel. A mi vidékünk ugyanis főleg tengerit termeszt. Állattenyésztő nép lévén, a szálas- termesztményekben consu rimái sokat1 Gyümölcsösei vannak ; azt is sokat ad el, — ha van. De bizony, ez idén nem volt semmi. Az a nyári nagy szárazság tönkre tette a tengerit, a gyümölcsöket, mert, ami van, az is csupa féreg; hanem a szálas termeszt- ményekben, — abban semmit nem mutat hatunk fel. De ebben az egyben az egész ország igy áll, Széna nincs sehol. Természetes aztán, hogy Jó ára“ van De megverte az Isten ezt a „jó árat.“ Megadja ennek a gazdaközönség, de meg az egész ország az árát, Különösen, ha vannak helyek és emberek, ahol, illetve, a kik akkép cselekszenek, mint ahogy az a hivatolt miniszteri rendeletben körül van Írva. E rendeletnek ide vonatkozó része ekkép szól: „czf kisgazdák a felcsigázott takarmány áraktól, megtévesztve, saját, jól felfogott gazdasági érdekeik rovására, szálas takarmány-késletei- ket áruba bocsájtják azon reményben, hoyg takarmány-szükségletüket annak idején állami hozzájárulással olcsóbb árakban fogják beszerezhetni. “ Tehát üzletet csinálnak azon reményben, hogy majd annak idején ad az állam — olcsóbban. Eladják kész takarmányukat, a kilátásba helyezettnek elnyerése reményében, Elvonják az eledelt ki telelendő állatjaik szájától és eladják lelketlen ku- fároknak az állam — rovására« Jól vigyázzanak, akik ilyenekre határozták el magukat. Mert ezt tiltja először is egy hang a lelkűnkben, mely mindig óv a mit a rossztól s csak a helyesre buzdít; — a becsület, az igazság-érzet. De tekintsünk el egy pil lanatra ettől, (ámbár ezt tennünk soha semszabad!) vegyük alapul azt a közmondást; „Szükség törvényt tont;“még akkor is saját jól felfogott érdekeik eben dolgoznak, akik ilyen, épen nem dicséretes üzletet kötnek. Mert az állam épugy, amint kész segíteni a szükségben lévőt, nem késik megvédeni saját érdekeit sem. Becsapni nem en gedi semmi esetre sem magát. Ellenőrizhet fog gyakorolni, illetve gyakoroltatni ez irányban; még pedig szigorúan ! De, óva inti a gazdaközönséget, hogy meg- tévesztetni ne engedje magát. Akarjuk hinni, hogy ezt a minden er- kö'csi a'ap >t nélkülöző üzérkedést a mi vidékünkön senki nem folytatta és folytatja, Mindenesetre feltő ővakodassal intjük mindnyájukat, hogy ne tegyék. Mert lehet, hogy most nagyon jó árt haphatnak a takarmá nyűkért. De lavaszszal, az esetleges szükségletüket honnan fedezik? Az állam az ilyen egyénektől megtagadja és méltán ragadja meg — a segítséget. Majd aztán, ha sikerült a szálas takarmányukért jó áit elérni, a pénz is elcsúszik, a takarmány sem lett meg és nehezen kitelelt, vagy félig kitelet állatjaik nézhetik az eget! Kénytelenek leszuek, — ha azt nem akarják, hogy elvesszen, a marha állományuk éhen, potom áron e vesztegetni azokat. így : „amit nyertek a réven, elvesztik a vámon.“ ínmamtmum HHtaiHB Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) K. A. Belényes. Jó kivánatait köszönjük. Fogadja viszont üdvözletünket. B G Nagy Somkut. Többet kérünk, hogy válogathassunk Ez meg nem üti meg a mértéket. Julius, Helyben. Ettől a Számtól elkésett Esetleg a következőben. Többeknek. Az előfizetési árakat Nagy-Somkutra a szerkesztő cimére kell küldeni. H. Berta Sárköz-Újlak. Szép, szép, c ak türelem kell ahhoz is, mint minden egyébhez. Szerkesztő : Barna Benő. Főmunkatársi Borgida József \ \ \ \ \ l Jíerskovits jYíór J Harisnyakölődéje, "L Nagy-Somkuton (fő-tér 394 ) A n. é. közönség b. figyelmét bátorkodom felhívni harisnyakötődsnire l \ í hol úgy uj harisnya kötést, mint ff régiek fejelését jutányos árban fogadom el. I 1 iszteleftel S Herskovits Mór * Első ieányüiüázasiiási __ _____ „ 1AiyLíl y az.____________________ gyerm ek és életbiztosító intézet szatmári főügynöksége Kazinczy utcza 6*. sz. Alíipit látott 1863 ban | 1 keres ügynököket j úgy helyben, mint vidéken igen kedvező feltétételek mellett. | Havonta 2-300 korona mellékkeresethez juthatnak | ä agi is vidéki < nyakönyvvezetők, tanítók és kereskedők. Az intézet az ember életére az összes szokásban levő módozatok szerint f vállal el élet és kiházasitási biztosításokat a legolcsóbb dijtctelek és | előnyös feltételek melleit.
