Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1907
6 a tulajdonképeni „iskolafentartók“ s a szerzetesek a különféle alacsonyabb és magasabb tudományágak és ismeretkörök hivatott hordozói. Mert ha ez nem lett volna is igy, ha a reformáció előtt az egyházi élet körén belül általában iskola nem lett volna, a reformációnak kellett volna azt megteremtenie, mert hiszen az oktatás, még pedig a lehető általános, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő oktatás, a mennyiben annak tárgyát és alapját első sorban a vallásos ismeretek közlése képezi, önkényt folyik a reformációnak azon elvéből, a mely szerint minden egyes ember a maga hitéért személyesen felelős, úgy, hogy immár senki sem nyugtathatja meg önmagát azzal, hogy ő elhiszi, a mit az egyház hisz, vall és tanit; mert kinek-kinek tudnia kell, hogy Isten mit követel tőle, mit nyújt néki és miként kelljen ezt elfogadnia és használnia. így a reformációnak s a reformáció egyházának úgyszólván létjogosultsága az iskolai oktatásnak minél általánosabbá és hatásosabbá tételétől függött. Azért méltán mondja Luther, hogy azok a kik nem akarják megtanulni a kátét, menjenek a papának és az ő csatlósainak táborába. Hogy a reformációnak hatását az iskolára megértsük és méltányoljuk, egy rövid pillantást vetünk a Luther korabeli iskolai állapotokra, még pedig olyformán, hogy először magát Luthert futólagosán végig kisérjük iskolai pályáján. Azon szigorú, komor nevelés után, a melyben a reformátor magában a szülői házban részesült, először is M a n s f e 1 d b e n jár nyilvános iskolába, a hol az oktatás lélekölő, a nevelés pedig lehető durva volt. Az oktatás tárgyát a 10 parancsolatnak, a Hiszekegynek és Miatyánknak magyarázat nélküli emlékelésén és néhány egyházi ének tanulásán kivül csakis a latin konjugációk és deklinációk elsajátítása képezi. A Magde- burgban fennálló s a közös élet testvérei által fentartott iskola látogatása után Luther Eisenachba kerül, a hol mint éneklő deák tartja fenn magát, inig az előkelő Kottáné özvegyasszony házába kerülve, ott van alkalma finomult Ízléssel és szokásokkal találkoznia, habár ugyanott az iskolában is egy Trebonius nevű költészettel is foglalkozó tanítója szintén nem kis hatással van reá, mert ez a mester kivételesen emberiesen bánik el tanítványaival. Az erfurthi egyetemen, a hol mint .Martinas Ludher ex Mansfeld“ találjuk beírva, leginkább bölcsészeti tudományokkal, nevezetesen kötelesség- szerüleg Aristotelessei foglalkozik, bár őt inkább a latin klassiku- sokhoz, nevezetesen Cicero műveihez vonzza hajlandósága. Ebben az időben látja Luther a legelső bibliát, de ennek tanulmányozását későbbre tartja fenn magának, mivel most még első
