Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1906
9 cius hó 7.-től az év végéig a tanítás háboritlanul folyt, helyettesítésre ritkán volt szükség s ha előfordult, az igazgatónő is részt vett benne. Nevezetes mozzanat volt iskolánk tantestületére nézve, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Őnagyméltósága az 1906. évi 81.060 számú rendeletével a felekezeti felsőbb leányiskoláknál alkalmazott tanítónők, illetőleg tanerők fizetését, államsegély- lyel kiegészítette. Ez a kiegészítés a főtisztelendő és méltóságos püspök Urunk és nagyságos Berecz Antal, miniszteri biztos ur fel- terjesztésére iskolánknál is bekövetkezett s a nm. miniszter ur a reánk eső összegeket 1907. évi március hó 13.-áról keltezett 12987, 12988, 12989, 12990, 12991, 12992, 12993 és 12994 számú rendeletével Bakó Ilona, Bakos Julia, Grünberg Margit, Krafka Borbála, Miklós Berta, Palmay Margit rendes tanítónőknek és végre az igazgatónőnek is a helybeli m. kir adóhivatalnál ki is utalta. És pedig 1906. július hótól visszamenőleg 1907. április hó 1-ig utólagosan egyszerre s 1907. április hó 1-jétől előleges részletekben havon- kint a megfelelő összegeket. Ennek következtében nyugdíjigényünk is felemelkedett. — Ezen reánk nézve oly előnyös intézkedésért a nm. vall. és közokt. miniszter urnák, a pártoló felterjesztésért fő- tiszlelendő és mélt. püspök urunknak és nagys. Berecz Antal min. biztos urnák hálás köszönettel tartozunk. Április hó 12.-én Krafka Borbála, rendes tanítónő, a helybeli isk. kis bizottság jelenlétében letette a hivatalos esküt és pedig Stráner Vilmos, bizottsági elnök ur kezébe. Értekezletet havonkint tartottunk; megbeszéltük a növendékek szorgalmát, haladását és főleg magaviseletét. Tanácskoztunk a gyermekek tehetségei és képességei fölött s tanításunk s nevelésünk alkalmával ezeket vettük figyelembe. Ezen tanévben is őrömmel mondhatjuk, hogy gyermekeink jók, engedelmesek és példás maga- visclctüek voltak. A tanítás eredménye jónak mondható. A növendékek egészségi állapota ez iskolai évben teljesen megnyugtató volt. Sem ragály, sem járvány nem jelentkezett intézetünkben; a Mindenható őrködő keze ismét megóvott mindnyájunkat minden nagyobb bajtól. A gyermekek testileg szépen gyarapodtak, megerősödtek annyira, hogy egy teljes napi kirándulás alkalmával, május hó 13.-án, csak néhány növéndékünket hagytunk otthon, a kikről feltételeztük, hogy gyengébb szervezetük miatt a hosszú utat nehezen bírnák. Növendékeink egészsége fölött velünk együtt dr. Lauringer János, mint intézetünk lelkiismeretes házi orvosa, őrködött.
