Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1902
9 szent tüzét, mindnyájan, külömbség nélkül, élesztettük ; e szent feladat megoldásában legerősebb támogatóink voltak a helybeli ev. egyház nagyrabecsült lelkészei. Az iskola családi összetartás- és szeretetének a legjobb tanúsága azon kedves és megható kis ünnepély, melyet az iskola tantestülete a növendékekkel egyetemben igazgatónőjük tiszteletére annak születésnapja alkalmából meglepetésként, rendeztek. A rendkívül sikerült ünnepély műsora a következő: 1. „Figaro házassága,“ nyitány Mozarttól, zongorán előadták: Stricker Flóra és Kovács Mariska. — 2. „Felköszöntő“, fogalmazta és mondta: Rehling Annuska. — 3. „Az alkony“ Kückentől, énekelte a III. és IV. osztály. — 4. „Induló“, zong. előadta: Kun Juliska. — 5. „A gyermek és Petőfi“ gr. Zichy Gézától, szavalta: Bereczky Erzsiké. — 6. „Kakuk és vándor,“ Volkmanntól, zong. előadták : Mager Rézike és Vargha Mariska. — 7. „Bertrand de Born“ Uhlandtól, szavalta Kühn Emmi. — 8. „A szabadság csillaga“ Golltól, énekelte: Ballay Irén. — 9. „Fantasia“ Mendelsohntól, zong. előadta: br. Urban Juszti. — 10. „Les enfants du pécheur“ Lacham- boudietől, szavalta: Popper Berta. — 11. „Rossignol“ Liszttől, zong. etőadta : Terplán Dóra. — 12. Magyar népdalok, énekelték az összes növendékek. — 13. Melodráma: „Rachel siralma“ Arany-Kapitól, szavalta : Viola Renée, zongorán kisérte Flóra-néni. — 14. „Intermezzo“ Mascagnitól, zong. előadta : Ballay Irén s harmoniumon kísérte : Czwiekl Irén. Az előadás olyan szépen sikerült, hogy azt a gyermekek legnagyobb örömére, az épen megérkezett főtisztelendő püspök urunk előtt megismételtük, a ki élvezettel hallgatta a leánykák pontos és lelkesült előadásait. — Növendékeink a jótékonyságban is részt vesznek, a mennyiben minden évben a gyámintézetre, a külmissióra, Gusztav-Adolf egyesületre és a helyben építendő ev. templom harangjaira is adakoznak. Intézetünk egészségi állapota ez évben igen jó volt, bár a növendékek az ünnepi vakátiók után mindig meghűlve visszatértek s ennek következtében egy bentlakó növendékünk a karácsonyi szünidő után ragályos kiütést kapott. Gondos ápolás és szigorú elkülönítés megakadályozták, hogy a veszedelmes betegség tovább nem terjedt. Még egy bejáró növendékünk is súlyos tüdőlobban szenvedett, de szerencsésen felgyógyult. A többi megbetegedések csak könnyű természetűek voltak. Az első súlyos betegünket ismét a helybeli diaconissa
