Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1899
äo J» Unger Elek ur: a kertjavitásához szükséges 3 kocsi trágyát. Eitner Jánosné úrnő : a tantestület számára 1 láda márcziusi sört. — Végre kell még említenem, hogy Weigl József, helybeli kertész a felavatási ünnepély alkalmával, az egész kapucsarnokot, lépcsőket és dísztermet ingyen díszítette fel. — Mindezekért a kedves küldeményekért fogadják a kegyes adakozók a kerület, a felügyelőség és az iga gatóság hálás köszönetét. Látogatás. Hogy kedves serdülő intézetünk a tanév folyamán nem volt elhagyatva, mutatják azt a gyakori látogatások : Még mielőtt az iskolai év megkezdődött volna megtisztelte és kitüntette intézetünket magas látogatásával méltóságos Zsilinszky Mihály államtitkár úr, a bányai egyházkerület nagyérdemű felügyelője. Kíséretében voltak: aVasvármegye főispánja: méltóság. Reiszig Ede ur, nagys. Purgly Sándor egyházm. felügyelő ur, nagys. Száj- bely Gyula orsz. képviselő ur és más előkelőségek. A méltoságos államtitkár ur megnézte az intézetet és annak berendezését és dicsé- rőleg nyilatkozott annak czélszeríí voltáról s örömét fejezte ki, hogy a magyar protestáns ág. hitv. ev. egyház megint egy szép intézettel, leányiskólával gyarapodott. Október hó 26-án, tehát a megnyitási év már második hónapjában megörvendeztetett bennünket nagy becsű látogatásával méltóságos és főtisztelendő Gyurátz Ferencz püspök urunk; ő volt tehát az intézet első iskolai évének első kedves vendége. A mint városunkba érkezett rögtön meglátogatta az intézetet. A gyermekeket a társalgóban felkereste, mindegyikhez volt egy kedves szeretetteljes szava s miután a gyermekeket a vacsoránál is megnézte távozott, hogy másnap délelőtt a tanórákban is jelen lehessen. A püspök ur kíséretében üdvözölhettük nt. Michaelis Izidor és Pröhle Henrik helybeli ev. lelkész urakat, Hrabovszky Sándor egyházi felügyelő és Terplán Cornél urat, a leánynev. int. isk. kis bizottsági elnökét. Másnap a főtiszt, püspök ur jelen volt a tanórákon déli 12 óráig s jelen volt a gyermekek déli étkezésénei is. Megkóstolta az ételeket, meggyőződött az intézet rendjéről s a tantestülethez fordulva bátorító, kedves szavaival biztatta annak minden egyes tagját s megelégedéssel távozott az intézetből ígérve, hogy nemsokára örömmel tér vissza e kedves helyre. — Es csakugyan 1900. január hó 16-án szerencséltetett benünket ismét magas látogatásával. Ezen alkalommal kedveskedtek intézetünk növendékei egy szépen sikerült esti zene és szavalati előadással. A méltóságos Püspök urunknak, a mint azt szavaiból kivettük,jól esett ez a kedves gyermek-zene, örült a méltóságos Főpásztorunk, hogy kis leányaink az ének-, a zongora- és szavalati előadásban már ennyire haladtak. — Második napon a gyermekeknek az egyes tantárgyakban tett haladásukról szerzett magának tudomást s miután még a tantestülettel is rövid tanácskozást tartott, távozott a mi áldott Főpásztorunk elégedetten és megnyugvással.
