Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1941

16 esnek és egy nagyobb derékszögű háromszöget kapunk. Az arányok a rajz szerint egyenlő értékűek, ezért felírhatjuk: a : b = c : d Az egyenlőség jelével így összekapcsolt két arány együtt egy aránypárt alkot. A 12. kép egy aránypár képének is tekinthető. Az aránypárnak ez az ábrázolása módot nyújt arra, hogy az arány­pár egy külső, vagy belső tagját meghatározzuk, ha három tagja ismere­tes. Egyszerű szerkesztések szolgáltatják a megoldásokat, amelyek igen tanulságosak és amelyek lehetővé teszik, hogy az osztást is grafiku­san el tudjuk végezni. Az aránypár képét további ered­mények érdekében kiegészítjük egy cd területű téglalappá úgy, hogy a c és d befogókkal rajzolt háromszöget megfordítva felülről ráhelyezzük. Ezt a téglalapot a 13. képen látható szaggatott vonalak­kal négy kisebb téglalapra bont­juk, majd a bal alsó ab területű téglalapot a nagy téglalap mellé rajzoljuk úgy, hogy a két téglalap oldalai párhuzamosak legyenek és egyik csúcsuk egybeessék. Az így egy­más mellé illesztett két téglalap közös átlóját meghúzva az átló felett és alatt 13. Kép. Aránypár képe kiegészítve. 14. kép. Két .egyenlő nagyságú terület. 15. Kép. Kültagok és beltagok szorzata egyenlő.

Next

/
Thumbnails
Contents