Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1941
16 esnek és egy nagyobb derékszögű háromszöget kapunk. Az arányok a rajz szerint egyenlő értékűek, ezért felírhatjuk: a : b = c : d Az egyenlőség jelével így összekapcsolt két arány együtt egy aránypárt alkot. A 12. kép egy aránypár képének is tekinthető. Az aránypárnak ez az ábrázolása módot nyújt arra, hogy az aránypár egy külső, vagy belső tagját meghatározzuk, ha három tagja ismeretes. Egyszerű szerkesztések szolgáltatják a megoldásokat, amelyek igen tanulságosak és amelyek lehetővé teszik, hogy az osztást is grafikusan el tudjuk végezni. Az aránypár képét további eredmények érdekében kiegészítjük egy cd területű téglalappá úgy, hogy a c és d befogókkal rajzolt háromszöget megfordítva felülről ráhelyezzük. Ezt a téglalapot a 13. képen látható szaggatott vonalakkal négy kisebb téglalapra bontjuk, majd a bal alsó ab területű téglalapot a nagy téglalap mellé rajzoljuk úgy, hogy a két téglalap oldalai párhuzamosak legyenek és egyik csúcsuk egybeessék. Az így egymás mellé illesztett két téglalap közös átlóját meghúzva az átló felett és alatt 13. Kép. Aránypár képe kiegészítve. 14. kép. Két .egyenlő nagyságú terület. 15. Kép. Kültagok és beltagok szorzata egyenlő.