Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
8 zésben részesül. Az ilyen utalást később röviden csak így fogjuk jelezni (A, BX Ezután a tanuló kiméri a buborék távolságát a kiindulástól, mint kezdőponttól s a buborék helyzetét számokkal, e helyzet változását pedig számok változásával fejezi ki. (C.) Összefüggést állapít meg az idő változása és a helyzet megváltozása között. (D.) A megfigyelés és mérés eredményeit az alábbi táblázatban állítva össze, elkészíti a mozgás menetrendjét: Idő, t sec: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Távolság, s cm.: 5 8 12 15 19 22 27 31 35 38 42 47 50 55 58 amely kifejezi, hogy a megfigyelt esetekben a mozgó buborék mikor hol van. Következik a megfigyelés és a megfigyelésből eredő adatok összeállítása után az észlelt adatok feldolgozása és lehetőleg egy törvényszerűség felállítása. (E.) Egy tanuló a táblán eredeti méretben, a többi füzetében 1 : 10 arányban felrajzolja a mozgó buborék különböző helyzeteit. A csövet egy egyenes vonallal, a buborékot pedig egy ponttal jelölve, olyanféle rajzokat kap, amelyek mintegy percenkénti mozgófénykép felvételei a megfigyelt mozgásnak. Ez után pedig egy-ugyanazon vonalra rajzolják fel az időegységenként változó helyzetet. Ennek a felrajzolásnak a jelentősége abban áll, hogy a tanuló elvonatkoztatja a külső adottságoktól annak a jelenségnek a lényegét, amelyre nézve törvényszerű összefüggést kívánunk megállapítani. Itt már nincs üvegcső, buborék, víz, léc, ütemmérő, hanem csupán az idő és helyzet egymástól függő változása jut kifejezésre egyszerű geométriai alakzatokban. Következő lépés a menetrend adatainak grafikus feldolgozása. Mindenegyes összetartozó idő és távolság értékpárnak a síkban egy-egy pont felel meg, amelyeket a tanulók a mennyiségtani ismereteik alapján az x, y koordináta rendszerbe felrajzolnak és kis keresztekkel kiemelnek. A munka elvégzése után minden tanuló megérzi azt, hogy ezeknek a pontoknak a helyzetei nem lehetnek rendszertelenül össze-vissza bárhol a síkban, hanem a jelenségben rejlő törvénynek megfelelő rend szerint helyezkednek el. Hiába mérnénk meg nem másodpercenként, hanem tizedmásodpecenként a helyzeteket, az új megfigyeléseknek megfelelő új pontok is ugyanabban a rendben helyezkednek el, amely rendet a pontok között haladó s azokat lehetőleg megközelítő egyenes vonal fejez ki. Megrajzolva ezt az egyenest, megállapítjuk, hogy a légbuborék mozgása közben az idő és a megtett út összetartozó értékeinek a síkban
