Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
6 F) A természeti jelenségek rendezésére és az átfogó általános elveknek, elméleteknek megértésére. Ilyen célkitűzésekkel látja ma már a természettan tanára az előtte álló feladatokat s gyermekének ilyen irányú kiképzését kell, hogy lássa a szülő akkor, amikor a középiskolában természettanra tanítják. Természetesen a természettannak mint tudománynak óriási anyagából azokat a részeket kell a tanításra kiválasztani, amelyek az ismeretszerzés és az alaki képzés szempontjából egyaránt értékesek. Az alaki képzés lényege abban áll, hogy a tanuló ismereteinek megszerzése során bizonyos eljárási és gondolkodási módszereket is elsajátít és képessé válik azokat további megfelelő területekre és helyzetekre kiterjeszteni, nemcsak az iskolai munka körében, hanem később az életben is. (Várkonyi Hildebrand.) A sikeres alaki képzésnek két lényeges feltétele : ugyanannak a módszernek minél gyakoribb használata, mert minél többször fordul elő ugyanaz az eljárás, annál jobban válik a tanuló sajátjává, — és a módszer tudatosítása, mert csak olyan módszert tud a tanuló idővel önállóan is alkalmazni, melynek érti a lényegét s ismeri igénybevételének lehetőségeit. E feltételeknek kielégítésére a grafikus módszer különösen alkalmas, mert nemcsak a természettan körén belül alkalmazható igen sokszor, hanem egyéb területeken is gyakran érvényesíthető, s szemléltető jellegéből kifolyólag a tanuló számára rendkívül könnyen tudatosítható. Különös értéke van még abból a szempontból is, hogy összefoglal sokat azokból a képzési elemekből, amelyeket imént A—F alatt felsoroltunk. Ma már hozzátartozik az általános műveltséghez is, hiszen nap-nap után szemünk elé kerülnek újságokban a legkülönbözőbb gazdasági, szociális vagy éghajlati jelenségeket szemléltető grafikonok. így tehát az ismeretközlésre az alaki képzés elmélyítése érdekében választott e módszer maga is lényeges eleme annak a műveltségnek, amelyet a középiskola nyújtani kíván. Ennek a szempontnak a fontossága akkor emelkedik ki, ha más, az alaki képzésre ugyan alkalmas, de az általános műveltség szempontjából lényegtelen módszerekkel hasonlítjuk össze. A mennyiség- tanban többféle módszert tanítunk az alaki képzés érdekében az egyenletrendszerek megoldására. Ezeknek a módszereknek ismerete azonban nem tartozik az általános műveltséghez. A természettannak, mint tudománynak fejlődése is amellett szói. hogy fokozzuk a grafikus módszerek használatát a fizikának középiskolai tanításában. Épen most éljük idejét a tudomány és a gyakorlati élet oly fejlődésének, amikor már nemcsak mérőeszközöket használunk saját érzékszerveink pontatlanságának helyettesítésére, de már magát az egész megfigyelést is függetlenné tesszük teljesen az észlelő személyétől a grafikus regisztrálás, fényképezés, illetve mozgó fényképezés, egyes munkakörök elvégzésének pontosságát jelző szerkezetek útján.
