Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
13 makat értelmezi s a reájuk vonatkozó tapasztalati törvényeket megállapítja. A mozgások általános leírását magába foglaló fejezet (kinematika) legcélszerűbben a légbuborék mozgásának fentebb részletesen ismertetett tárgyalásával indulhat meg. Tehát az első tárgyalt jelenség s a hozzáfűződő ismeretkör. 1. Folyadékkal töltött üvegcsőbe zárt légbuborék mozgása, ennek alapján az egyenesvonalú egyenletes mozgás. 2. A legközelebb tárgyalásra kerülő jelenség talán még egyszerűbb és ismertebb. A lejtőn guruló golyó mozgása. A hozzá szükséges eszközök: 200—250 cm. hosszú deszka középen hosszában a mozgás egyenesvona- lúságának biztosítására szolgáló mélyedéssel, egy ebben guruló golyó és egy ütemmérő. Úgy, amint az alanti fényképen jól látható. Az eljárás is 4. kép. Hefty I. és Nagy E. figyelik a lejtőn guruló golyó mozgását. (2. feladat.) ugyanaz, mint a légbuborék mozgásánál. Elindítjuk a golyót az ütemmérő egy koppanásánál és kijelöljük a másodpercként koppanó ütemmérő jelzéseinek megfelelő helyzeteket. Idő, t sec. : 0 1 2 3 4 5 6 Távolság, s cm: 0 6'5 22 54 97 149 210 A tanuló külön magyarázat nélkül is rögtön meglátja mennyire mások itt a viszonyok. Az előzőleg tanult és számára tudatosított módszerrel azonban a megváltozott viszonyok között is tud dolgozni. Ha kissé nehezebben is, mert a mozgás gyorsabb, de némi gyakorlat után elég jól kijelöli a mozgó golyó egyes helyzeteit, leméri az idő és az út összetartozó értékeit, táblázatba állítja, grafikont készít róla, s a grafikon alapján megállapítja, — e két útóbbit megfelelő tanári vezetéssel —, hogy az út arányos az idő négyzetével s az arányossági tényező az első másodpercben megtett út. s- c.t2
