Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1938

5

Az újabbkori kísérleti pedagógia főleg a jelen századra eső kutatásokkal határozottan megállapította, hogy speciális gyakorlásoknak van általános fejlesztő hatásuk, továbbá, hogy van átvitel egyik lelki tevékenységről a másikra. Az alaki képzés tehát lehetséges.

Az átvitel annál nagyobb fokú az egyik lelki tevékenység területéről a másikra, minél hasonlóbb az az anyag és a módszer, amellyel az alaki képzés alatt álló tanuló foglalkozik. Azonban az egyes rokon lelki tevékenységek és képességek magukban véve még nem garantálják az átvitelt.

Az átvitel útja: közös elemeknek átvitele vagy kiterjesztése újabb tevékenység-területekre. Közös elemeket tartalmazhat az az anyag, mellyel foglalkozunk, az a módszer, amely munkánkban érvényesül és az az eszmény, amely egész munkásságunkat vezérli. Az átvitel lehet automatikus és tudattalan, de lehet tudatos is. Igazán értékes átvitel a tudatosított módszernek és eszménynek hatásában van.

Az átvitel eredménye, de előidézője is a szokás, mely a gyakorlásból fejlődik, azoknak az értékítéleteknek az alapján, amelyek miatt a szokást meggyökereztetjük.

Az átvitelnek egyik legtermékenyebb módja a módszernek átvitele. Módszeren itt mindazokat az egyéni és öntudatosított eljárásokat kell érteni, melyek valamely cselekvés gyakorlását eredményessé teszik. Pl. egy logikai művelet lépéseinek tudatosítása, önbizalom, figyelem tudatosítása.

Az alaki képzés tehát nagyrészben valamely sikeres gondolkozás, vagy cselekvés öntudatosított és egyéni módszerének átvitelében áll. A tanulás : tudatosítás, a tanulás anyagának, módszereinek és eszményeinek tudatossá tétele.

Az átvitel elmélete kimutatja az alaki képzés lehetőségét, értékét és szükségességét. Az alaki képzésben a növendék oly ismereteknek, módszeres eljárásoknak és eszményeknek birtokába jut, melyekkel alkalmassá válik megoldani az életnek értelmi és erkölcsi feladatait. Aki az alaki képzést előtérbe helyezi, nem a tanulmányi anyag szaporítására, hanem belső alakító értékének kiaknázására törekszik. A tanítás kizárólag tudásközlő célját elveti, s a közvetlen hasznosíthatóság szempontjait (utilitariz- mus) nem engedi a kelleténél jobban előtérbe állítani.

Az alaki képzésre vonatkozó tudományos kutatások első gyakorlati következménye : a módszer tudatosításának követelménye. Az átvitel egyik főindítéka az egyik munkaterületen alkalmazott eljárás részleteinek figyelme- tudatosítása és így a másik területre való átszármaztatása. Mindent el kell követni, hogy a tanuló is ismerje meg az egyes tárgyak sajátos gondolkodási módszerét és alkalmazza azokat szellemi tevékenységében. Ha a helyes módszert a tanuló nem ismeri, akkor egy különleges tárgykör problémáira az ismert módszerrel válaszol; ez azonban lehet nem megfelelő, sőt helytelen módszer is.

Rendkívül fontos azonban, hogy a szaktudományok módszerét egyé-