Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1938
9 Nem áll módunkban a vázolt módon kialakult tanterven változtatni, de meg van a lehetőségünk oly módszeres feldolgozásra, amely az alaki képzés követelményeinek fokozottabb mértékben megfelel, mint az általában szokásos eljárások. Ehhez a munkához adok itt néhány alapvető, lényegében a fent említett Klein-féle reformmozgalomból az alaki képzés elveinek megfelelően kivett irányító gondolatot. A mennyiségtan alaki képző erejének fokozása érdekében kívánatosnak tartom a szemléltető eljárások nagyobb térfoglalását a tanítás egész vonalán. Említettük, hogy a közös módszer az átvitelnek egyik legtermékenyebb talaja. A szemléltetés fokozásával növeljük az átvitel lehetőségét a meny- nyiségtan egyes ágai között, de fokozzuk más tárgyakkal való módszeres kapcsolódás lehetőségeit is. Szemléltetés alatt értjük természetesen a cselekvő eljárásokat is, amiknek különösen az alsó fokon a mérések tényleges elvégzésénél igen nagy szerepük van. Nemcsak a könyv feladatait kell kidolgoztatni, hanem minél több feladatot kell meríteni a tanuló mindennapi életéből és méréseiből. Megfordítva keresni kell több lehetőséget az eredmények szemléltetésére is. E célból a szaktermet minél több mérőeszközzel kell fokozatosan felszerelnünk. A mértan kimondottan szemléleti tárgy, de az a szemlélet, amelyet e téren a tanítás nyújtani szokott, túlságosan egyoldalú. Síkba helyezett rajzon felépülő, tehát torzított és korlátolt szemlélet. Feltétlenül szükséges ettől a korlátozódottságtól való felszabadulás és a térbeli szemléltetés fokozása. Pl. a testek szokásos bemutatása és elkészíttetése mellett vékony pálcák felhasználása, kivágott síkidomok, papírhajtogatás, térmértani viszonyok valóságos bemutatása révén. Ezekből az elemekből modellek készítése, feladatok megfejtésének modelleken való megvalósítása rendkívül értékes elemei a mennyiségtan alaki képzésének. Ehhez kész szemléltető modellekre is szükség van. A mennyiség- tani szakterem felszerelésének ilyen irányú kiegészítése kell, hogy legközelebbi gondoskodásunk tárgyát képezze. Kérem a mennyiségtan tanárainak ide vonatkozó javaslatait. A trigonometria tanítása is olyan terület, ahol még a szemléltetés, az életszerű cselekvő munka nem jutott olyan szerephez, aminő a mai korszerű tanításban épp e tárgykörben joggal megilletné. Még oly egyszerű fogalmakat is ritkán szemléltetünk, mint a látószög, nem is szólva a trigonometria egyéb feladatairól. Feltevésből, elméletből, definíciókból indulunk ki, ahelyett, hogy a tanuló életszerű tapasztalataira, méréseire és az ezekből adódó feladatokra építenénk. A trigonometria tanításának ily szellemű átalakítása elé is igen nagy akadály tanárképzésünk erősen elméleti iránya. Rendkívül gazdag az alaki képzés erejében a változó mennyiség és
