Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1937
11 Ez jellemzi a mi intézetünkben folyó modern nyelvi tanitást is, mely igyekszik mindkét irányzatnak értékes elemeit megkeresni és összeegyeztetve érvényesíteni. Távol áll úgy a kizárólagos grammatikai tanításnak, mint a direkt módszernek szélsó'ségeitől és egy szerencsés középút kiépítésére törekszik. Ebben a munkájában felhasználja mindazokat a kedvező' lehető’ségeket, melyeket e téren a szakterem-rendszer nyújt. Fokozott gyakorlati eredmények kitermelésére törekvő munkásságunknak két alapelve van. Egyrészt igyekszik az anyanyelv közvetítő szerepét az élő nyelvek tanítása közben minél szükebb korlátok közé szorítani, nemcsak a tanítás magasabb fokozatain, hanem már a kezdetén is; másrészt a nyelvet a tanuló szókészletének és a már elsajátított kifejezési módoknak megfelelelő fokozatossággal használja s a nyelvhasználatot a nyelv szerkezetének megfigyeltetése és e megfigyelések rendszerező feldolgozása révén törekszik tudatos használattá fejleszteni. Ebben a szellemben dolgozó nyelvtanítást a továbbiak folyamán röviden korszerűnek fogjuk nevezni. Az ilyen korszerű modernnyelvi tanításból fokozatosan tért veszít a régi értelemben vett szótanulás fa szavak magyar kifejezésének meg- mondása, füzetbe Írása és otthoni betanulása) és helyébe lép a szótanítás. A szavak jelentését a tanár nem a megfelelő magyar kifejezés egyszerű közlésével mondja meg, hanem ilyen közlés nélkül a lehető legkülönbözőbb kapcsolatok felidézésével igyekszik megértetni. A megértetés a szemléltetés, cselekvés, szinonim szó használata, magán az idegen nyelven való körülírás, magyar nyelvi körülírás, rajzolás utján történik. Csak ha ezeknek a módoknak egyike sem használható, akkor fordul elő kivételesen a megfelelő magyar kifejezés közlése. Ily módon a feldolgozásra kerülő idegen kifejezések nem a nekik megfelelő magyar szavakkal, hanem látási, hallási s egyéb érzetekkel, szemléletekkel, illetve a körülírásnál használt gondolatokkal kapcsolódnak és később) ha erre szükség van, ugyanezek útján idéződnek is fel a magyar kifejezésnek mint közvetítő elemnek teljes kizárásával. Az asztal meglátása, az ehhez fűződő érzetek és képzetek fogják közvetlenül emlékezetbe hozni a der Tisch, a la table kifejezéseket. Kikapcsolódik a magvar szó gátló hatása s az idegen szavaknak érzetekhez, szemléletekhez, gondolatokhoz való közvetlen kapcsolódása könnyíti meg a nyelv gyakorlati használatát. A szótanításnak a megértetést követő második fokozata a begyakorlás. Nem más ez, mint a lehető legkülönbözőbb egyszeri! mondatoknak esetleg cselekvésekkel is kisért képzése az újonnan tanított és már régebbről ismert szavak között, minél szélesebbkörű asszociációs kapcsolatok kiépítése érdekében. Természetesen itt is ki kell használni a szemléltető és a cselekedtetŐ tanítási eljárásnak sok lehetőségét. A munka befejezése az új szavaknak a szófüzetbe való összefoglalása, most már a magyar kifejezéseknek mint önként adódó jelentéseknek beírásával.
