Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1936

8 A történet tanítására berendezett terem történeti személyek arcképeivel van díszítve. A természettudományi terem, vagy a művészettörténeti terem szintén a tárgy köréből nyeri berendezését. A pedagógiai és pszichológiai szempontokon kívül pénzügyi érdek is szól a szakterem-rendszer mellett. Kevesebb felszerelési eszköz szükséges s azokat jobban lehet kímélni. Tapasztalás szerint a szakterem-rendszer csökkenti a túlter­helést, különösen pedig az egyoldalú emlékezeti munka-terhelést. Alkalmat nyújt az erőteljes szemléltetésre s a tanulók aktívvá tételére. Megkönnyíti a modern nyelv szemléltető és gyakorlati tanítását is. Iskolalátogatásomkor örömmel állapítottam meg ennek az új rendszernek kedvességét, közvetlen benyomásait és saját magam is éreztem, hogy az egyes tantermek miliőhatása alól nem von­hatja ki magát a lélek. Kiegészíti a szakterem-rendszert a felállított olvasó- és könyv­tárterem is, melyben a növendékek szabad idejükben újságokat, folyóiratokat, könyveket olvashatnak. Kedves gondolatnak tartom, hogy az egyik könyvtárszekrény a becsületesek könyvtára címet viseli s ebből a növendékek könyveket vehetnek ki anélkül, hogy azokat felíratnák. A kikölcsönzött könyvvel szemben fennálló be­csületességre való nevelés ez. Dr. Kemenes Illés tankerületi főigazgató hivatalos látogatá­sakor elismeréssel emlékezett meg a bevezetett szakterem-rend­szerről és kijelentette, hogy „intézetünkben, az országban ilyirányú munkájával egyedül álló iskolában, erősen öntudatos, a tanulók érdekeit szolgáló nevelő- és oktató munka folyik“. Kőszegi leányiskolánknak van egy másik újítása is. Szülők és nevelők körében állandó a panasz az iskola túlterhelése miatt. Kőszegi leánylíceumunk életrevaló újítással törekszik ezen vesze­delem elhárítására. Az eljárás egyszerű. Minden tanár papirosra jegyzi az osztály számára feladott otthoni leckét és melléje jegyzi, hogy véleménye szerint mennyi idő szükséges annak elvégzéséhez. Ezen cédulák alapján mindennap elkészül az osztályokra vonatkozó összeállított kimutatás. Ebből könnyen megállapítható, hogy melyik tanár milyen mértékben terheli meg a tanulók készülési idejét és hogy mennyi készülési órára van a tanulónak szüksége. A tanár számára ez a kimutatás önbirálat, egymásközt adatra támaszkodó kritika, az igazgató számára pedig a tanári munka egységesítésé­nek és kiegyensúlyozásának eszköze. Nem kerülte el báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő figyelmét sem a kőszegi leánygimnázium munkássága. Az 1935. évi :

Next

/
Thumbnails
Contents