Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1934

16

Neveléstan.

• , t

Az erkölcsi nevelés jelentősége az önnevelés szempontjából.

Kiindulás: A nevelés célja a nevelés fogalmából megállapítva. A nevelés ágai, azok kapcsolatai.

T árgyalás: Az erkölcsi nevelés fogalma. Erkölcsi törvények.

Az erkölcsi nevelés lelki tényezői :

1. Erkölcsi tanítás.

a) alkalmi

b) tervszerű tanitás

2. Erkölcsi érzelmek.

3. Fegyelmezés (engedelmesség)

a) eszközei: szeretet, tekintély, jutalom, büntetés, példa, szoktatás, foglalkoztatás, (különbség játék és munka közt).

4. Vallásos nevelés, mint az erkölcs legfőbb meghatározója, az önnevelés irányítója.

5. Az erkölcsi cselekvés gyakorlása.

Az iskolai élet jelentősége az erkölcsi nevelésben.

Versengés. Önnevelés.

Befejezés: Az önnevelés módja: önvizsgálat, önismeret.

Az önnevelés célja: önuralom.

Kassó Margit, a neveléstan tanára.

Természettan.

A hőtan és az elektromosságtan főbb eredményeinek áttekintése.

I. A testeken végbemenő változások hőtermelés és hőelvonás esetén.

A hőtani folyamatoknál vagy a testek vesznek fel hőt a környezettől vagy annak adnak át.

Milyen változásokon megy át a test mindkét esetben.

Milyen hőokozta változásokat figyeltünk meg; hogyan és milyen eredményre jutottunk szilárd, cseppfolyós és légnemű testeknél hőtermelés és hőelvonás esetén.

Hőelvonás és hőtermelés árán létrejött halmazállapotváltozás vizsgálata. Hogyan tudunk hőt munkává átalakítani.

II. Az elektromos energia átalakulásainak vizsgálata.

Mágneses alapjelenségek vizsgálata. Föld mágnessége.

Az elektromos energiának más energiává való átalakításának a vizsgálata. A dörzsölt elektromosság különböző energiákká való átalakításának a vizsgálata.

A galván elektromosságnak átalakítása:

1. hő- és fényenergiává.

2. kémiai energiává (vizbontás, elektrolízis).

3. mágneses energiává.