Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1939
44 földre viteléből sokan meggazdagodtak, s csak egy maradt szegényen: a magyar nép! A történelemmel, a földrajzzal és a rajzzal kapcsolatban vagy akármelyik más tárgyban, ahol erre lehetőség és alkalom adódik, lehetne kitérni a szellemi és a tárgyi néprajz gazdag területeire. A magyar lelkiség megértéséhez vezet közelebb az iskola akkor, amikor rámutat arra, hogy a néprajzi megnyilatkozások mögött van valami titokzatos irányító, ami éppen ilyenné teremtette vagy formálta őket. Fontos magyar feladatot teljesít az iskola akkor is, mikor kimutatja, hogy a magyar művészet a külföldről jött hatások és kölcsönhatások ellenére sem volt odaláncolva más nemzet művészetéhez, egyiknek sem volt, és ma sem gyarmata, amit egyesek nagy igyekezettel és megdöbbentő tájékozatlansággal szeretnének kimutatni. Hiszen „az új áramlatok magyar földön saját medret ástak maguknak, folyásuk és hullámverésük a magyar talaj geológiai alkatát követte, felületük a mi egünket tükrözte." Éppen ezért szemléltető eszközeink megválogatásában és kirándulásaink alkalmával fel kell használnunk minden lehetőséget, hogy a tanulók minél több művészi alkotást és igazi népművészeti tárgyat megismerjenek. A nép életének megismerésére igen jó alkalom a kirándulás. Ilyenkor lehet felhívni a gyerek figyelmét a föld és a rajta élő nép kölcsönhatásaira. A kirándulás ne egyszerűen szünet vagy a jobbik esetben utazási lehetőség legyen csak, hanem magyar szempotból is jelentsen valami gyarapodást a gyerek lelkében ! Ezért a népdalt épúgy be kell kapcsolnunk kirándulásaink programmjába, mint a pihenést és a játékot, a falura való kimenést és ott a nép életének megismerését épúgy, mint a város ú. n. nevezetességeinek megtekintését. Az sem ártana, ha a népdallal kapcsolatban arra is felhívnánk idősebb tanulóink figyelmét, hogy a nép dalai és a felsőbb rétegek énekei között ma már nagy szakadék tátong, pedig valamikor a pórnép kalyibáiban s a nemesi udvarházakban ugyanegy magyar nóta járta ! Felsőbb társadalmi rétegeink elnemzetietlenedése és külföldimádata miatt maradt az egykor közös dalkincs a népre, amely azóta is híven őrzi azt, bár a modern slágerok az ő köreiben is egyre gyakrabban felhangzanak. A magyar népismeret kialakításához a testnevelés is hozzájárulhat, legalább is az alsó fokon. Sok, évszázados kedvelt magyaros játékunk lassanként feledésbe merül, hogy helyet adjon az idegennek. Pedig „nem jelent az angol futball, a svéd tornagyakorlat, a nemzetközi sport meghonosodása akkora műveltséggyarapodást, mint amekkora kárt jelent nemzeti szempontból a lelkünk szerint való magyar játék elhanyagolása" vagy teljes kiirtása. A régi magyar játékok feltámasztása és megőrzése ügyében igen sokat tehetne a testnevelés. Felsős diákjainknak kezébe kerülhet esetleg a mai szociográfusok