Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

22 A jáki templomról mindenkinek csak egy véleménye lehet megszemlélése után, amit Prohászka Ottokár fejezett ki róla látogatásakor: „kőbe vésett imádság", „egy nemzet régi erényeinek beszédes tanúbizonysága." (Körmendy L. id. m. 9. o.). Az ősök cselekvő imájához csatlakozni, Sz. György konfeszszióját vallani vagy csak mint műremeket megszemlélni e templomot mindenképpen hasznos és felemelő. 111. Ják mint javadalmi apátság és plébánia. A XVI. században a világa vesztett István nevű utolsó valóságos apát után Erdődy (Bakócz) Péter mint kegyúr Gombos Balázsnak adta az apátsági templom gondozását és a hozzá tartozó javadalmat. Amint említettük, nincs kimerítő adatunk a Mohács előtti időkből, hogy mi és mennyi volt a régi apátság birtokállománya. Sörös P. a XVI. sz.-ról a következőket gyűjtötte össze : 1553-ban Vasmegyében az apátságnak még 21 '4 adózó portáját írták össze, ami még jó állapotot jelent, tekintve a többi részek nagyobb pusztulását. 1582ben már csak 5 adózó portája van Vasmegyében, 1592-ben pedig 6. Erdődy Péternek hasonlónevű íia és ennek tisztartója lukafalvi Szarka Pál azonban 1548-ban zaklatják Gombost az apátságban, állítólag egy nő rokona miatt, kit amazok nem tűrtek az apátságon. 1562-ben ugyan már pár éve nyugalmat élvezett, jan. 18-án mégis lemond és a Szent Vidhoz ment eremitául a kőszegi hegység egy déli kiágazására (Kőszegről nyugatra 6 km). Utóda Ferenc pap és Herrecsinszky Péter. 1566-bfin tőinek az apátsági javadalomra a szombathelyi polgárok, felgyújtják és kirabolják. A XVII. században már igen dezolált állapotban lehetett Jákon minden. Dimitrovics Péter zágrábi, majd pécsi püspök a javadalmasa 1618-ban, akit erkölcsi bátorságáért bérencek a varasdi sáncárok vizébe fojtanak 1628-ban. Aztán Erdődy Tamás, Eger főpásztora, majd Erdődy Ferenc lett jáki apát. 1634—42-ig Vinkovics Benedek pécsi püspök az apát. A hitélet fellendülésének jelét kell látnunk abban a törekvésben, hogy a jáki nemesek már mozgalmat indítottak, hogy az apátságból plébánia létesüljön az ő gondozásukra. Vinkovics, mivel a vármegye és az említett jákiak az ő tudta és beleegyezése nélkül mindjárt kihasítottak egy darabot plébániának, más meggondolástól vezéreltetve ellenállt. Plébánia csak később létesült. 1643—1666-ig Tolnay Ferenc vasvári és türjei prépost egyúttal a jáki apát, aki 1663ban a templomon és kerítésén javításokat tétetett. Utóda a javadalomban Zichy György soproni plébános, majd győri, esztergomi kanonok (1666—1674.), aki 1674-ben a jáki szószéken halt meg hívei zúgolódásának láttára, akik német prédikációt követeltek tőle. Kersnerich Gergely halála után 1709-ben Erdődy Gábor esztergomi kanonok, majd egri püspök nyeri el az apátságot. Apátsága elején összeírják az apátság akkori javait. (Győri püsp. lvt. Acta Christiani Eppi Jaur. VIII. 1269. id. Széch.-nél). „Az apátságnak 202 hold szántóföldje, 300 hold erdeje és 40 hold rétje volt. Ezen felül Jákon 6 és V2, Magyarkeresztesen 7 és */, és Lovaszadon nem egészen 4 jobbágy telke. [N. B. ez is kb5OO hold.] Ügyszintén különféle pénz és terménybeli adók és robotok a három községből." (A régebbi birtokokból még Kápolnaföldét Bögöte mellett és Jákfát a Rába mellett lehet felemlíteni. Ez utóbbi hely ecclesiája függő viszonyban volt Jaktól.) Erdődy Gábor egri