Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

21 Széchenyi Miklós pedig 1897-től 20 évre felajánlott évi 500 frtot. A költségek többi részét az Orsz. Műemlékek Bizottsága fedezte. Az európai hírű műemlék megérdemelte, hogy költsenek a fönntartására, hisz az egész nemzet büszkesége. Kapuja Ballagi Aladár szerint szebb, mint a bécsújhelyi és a tulni remekek. (Sörös P. id. m.) A templom környékének szemlélője azonnal észreveszi, hogy a széles dombon épült hajdani apátság kőkerítéssel volt körülvéve, ami egyúttal némi védelmül is szolgált ellenség ellen. Az apátság feldúlása után is megtartották ezeket a védőkerítéseket, ha kisebb térre szorulva is (a most templomkertnek vagy temetőkertnek nevezett területen). A templom környéke, a déli részt leszámítva, régen temetőül szolgált (a XVIII. sz közepéig, az új temető létesüléséíg). A déli oldalon egy díszesebb, hármas kerítés-kapuzat vonja magára a figyelmünket. A külső oldalon lévő felirat szerint 1663. Tolnay Ferenc tétette ide. Renaissance-os elemeihez barokk elemek járulnak. Érdekesek rajta a felvonó híd szerkezetének nyomai. Rajta jobbról, balról Tolnay címere. Felirata : Rev. bnus Franc. Tolnay Eppus Transsylv., Praep. Castriferr. et B. H. Virg de Tűrje, flbbas b(eákiensis = jáki) Sacr. Caes. Haj Consiliarius et Tab. Reg Praelatus. Tolnay építtetett a templom akkori négyzetalapú téglapilléreire (a volt jobb soriakra) és a déli falra boltozott cellát és refektóriumot, amint említettük. A templom homlokzata előtti téren két darab hatalmas gránit oszlopdarab áll. Egy harmadik a közelben a földön hever. Az előbbiek egyikén Ják világháborús hősi halottjai (több mint 100-an) vannak megörökítve, a másikon a szombathelyi — vasmegyei cserkészek jubileuma. E kövek ideszármazása bizonytalan. Szombathelyről kerülhettek ide, ott vannak egy nagyarányú római épületnek többi ilyen oszloprészei. Érdekes a népmonda erről, hogy az ördög hozta ezeket a levegőben és akarta a templomra dobni, de ide melléje estek. Végül igazi szoros kapcsolatban van a templommal a templomkert nyugati részén levő Sz. Jakab-kápolna. 1765-ben a templommal kapcsolatban a canonica visitatio azt említi meg róla, hogy az istentiszteletet az apátsági templomban végzik, míg a plébániai templom kicsiny, inkább csak kápolna. Tehát ez a Sz. Jakab-kápolna szolgált plébániai templomul. Eredete szerint régi sírkápolna lehetett. Egyszerű, négylevelű lóherhez hasonló az alaprajza. Ablakai régi román-ablakok, már magasabban lehetnek eredeti helyzetüknél. Egy régi barokk oltára van középett a kápolna címének megfelelő Sz. Jakab oltár. (Sz. Jakab kultuszát mutatja Kőszeg városa ősi plébánia-temploma is ) A két mellékoltár, Szűz Máriáé és a Szentkereszté, az apátsági templom mellékhajóiból valók. A restauráláskor kerültek ide. Az előbbi oltár Sz. Mária szobrocskája a kis Jézussal XV. századi szobrászati emléke lehet a főtemplomnak, miként az említett kőszegi templom Sz. Jakab oltárán is az odahelyezett Madonna-szobor. A kápolna külseje még a barokk kor toldó, átalakító hatását mutatja.