Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

18 ságainak esett áldozatul. A középső ablak alatt egy trónon ülő alak látható jogarral, mellette egy térdeplő asszony. Ezek talán II. Endrét és feleségét, Courtenay Jolántát jelentik, kiknek idejében a templom építése kezdődhetett. Az ezektől jobbra eső fülkékben egy nő ül ölében báránnyal ; mellette egy gyermek. Az előbbi talán az alapító felesége. A főapsis középső ablaka mellett egy-egy kőoroszlán látható részint ugrásra készen, részint már karmai közt tartja zsákmányát, az embert. Nyilván a sátán zsákmányszerző vágyát szimbolizálják. Ezzel az ábrázolással többször is találkozunk itt. A főhajó északkeleti sarkán, a szentély falán találjuk azután (elég magasan) a második jogaros alakot feleségével. IV. Béla ez és Mária a templom felszentelése idejéből. Az északi apsis jobb felén fönn érdekes kis szoboralak következik az apsisokon utolsónak egy mély fülkében. Liliomos jogarü, különböző színű kőből faragott alak valamilyen állattal. Valószínűen Nagy Lajos királyunkat ábrázolja, ki jótevője, javíttatója lehetett a templomnak. Innen aztán az északi fal hosszában apró szimbolikus faragványok kísérnek bennünket, a középkori jelképeknek jól ismert sora, míg a fal nyugati végében egy nagyobb omladozó dombormű nem juttatja újra eszünkbe az Istent egy szakállas öregnek alakjában, ki két összetartó sárkányt választ szét. Első körültekintésünk után szóljunk egy-két dologról külön. Mondanunk sem kell, hogy egy ilyen 700 éves építményt időnként többé vagy kevésbbé restaurálni kellett. Az egyes építési mozzanatok már az ismeretlenség homályába merültek. Azt tudjuk, hogy XVII. sz. közepe táján Tolnay Ferenc építtetett rajta, a déli hajón és pilléreken, de nagyobb restaurálást a XVIII. sz. elején Erdődy Gábor jáki apát, egri püspök idején báró Schilson János és fia végeztetett rajta, akik az apátság átengedett jövödelmei fejében végeztetették azt. Különösen a két torony romjait építették ki. A tornyok felső része sokat rongálódott a régi századokban. A barokk korban rézzel födött, körte alakú végződést kaptak, amíg legutóbb a kb. egykorú zsámbéki (Pest vm.) templom toronysisakja mintájára a mostani kőpiramisokat nyerték*). A piramisok élei azért domborodnak kifelé, hogy a kő nagy nyomásától be ne horpadjanak. (A bal torony keresztrózsájának felfelé álló szirma bronzból van és abban vannak a legutóbbi restaurálás emlékei, a jobb torony megfelelő kőszirmát 1916-ban a villám összezúzta.) A kapuzat román belsővel indult ki, aztán gótikus ívekben folytatódott. A kapu fölötti félkörös timpanonban Krisztus képe van két angyal között az élet könyvével. Az oromzatban Krisztus Urunk és az apostolok. E szobrok törzsei a régiek, a legfelső négy híján azonban több javításon mentek át. Bővíti a kapuzat szoboralakjait a jobb oldalon az oroszlánt legyőző Sámson alakja, ki a lélek győzedelmét jelenti a bűn felett, bal felől pedig Szűz Mária Sz. Annával. A bejárat oszloplábainál ugyancsak egy-egy oroszlán látható, a jobboldali Juda oroszlánját Krisztust jelenti, aki diadalmaskodik a lábainál lévő Sátán felett, de a másik arra figyelmeztet, hogy az ember esetleg a ragadozó *) Zsámbék ugyancsak román-gótikus átmeneti temploma igen hasonlít a jákihoz.