Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

14 lehet gondolni, hogy 1651-ben az alapítás évét vonták ki az akkor folyó évből és 1214-et tudták az alapítás évének. Ez megfelelő is apátja említett szerepléséhez. Most is meglevő templomának építési idejét azonban egy pár évtizeddel későbbre kell tennünk. Tudjuk ugyan, hogy a magyarországi bencéseknek a franciaországiakkal való érintkezéséből a gótikus építkezési mód itteni terjesztése következett (Divald Kornél : Magyarország művészeti emlékei 44. sköv. o.), de oly korainak még sem gondolhatjuk templomunk építkezését, mint a Iébényi bencés apátságit, amely a kórus alatti íveit beszámítva teljesen román és a XIII. sz. elején épült, vagy a vértesszentkereszti bencés apátságit, amelynek remek faragványait és gótikus íveit már 1146 után hamarosan kezdhették készíteni és óriási költséggel egy emberöltőn át is készíthették a Magyarországon kezdődő gótika remekeként. Templomunk ugyanis, bár széles román alapokon kezd el épülni és tornyai teljesen románok (a külső falak díszei is), kapuzatában és belső íveiben uralkodóan gótikus. A kész épület felszentelési ideje 1256. máj. 2. Ekkor már a gótikus a kedveltebb építkezési mód. (Győri Tört. és Rég. fűz. III. 299., Wenzel XI. 432. id. Széch-nél.) Eddig csak a templomról beszéltünk, pedig ahhoz hozzátartozott a bizonyára nem kisebb művészettel megépített kolostor is és a gazdasági melléképületek. Sajnos ezekről csak mint 1532. év előtt létező és virágzó intézményekről emlékezhetünk meg. A templomtól délre volt az apátsági kolostor, mint másutt is, bizonyára itt is négyzetes, nagy udvarával, amelyet a keresztfolyosó építménye vett körül. Erre mutat a templom déli oldalán ma is meglévő kisebbített kijárat. A keresztfolyosóhoz csatlakoztak azután a különféle apátsági épületek : az imaterem, ebédlő, esetleg iskola, lakószobák stb. A rend tagjai papok és egyszerű testvérek az Isten szolgálatát, misézést, zsolozsmázást és a mindennapi munkát végezték Sz. Benedek regulája, az ora et labora szerint. A kolostor anyagi viszonyait nem ismerjük pontosan az 1532 előtti korból (az 1331-i Jeromos-féle oklevelet és ennek 1388-i átírását Karácsonyi J. és Sörös P. illetéktelen koholmánynak tartja, amelyből 50 szerzetesnek itt élhetésére gondolhatnánk), de azért kb. 20—30-ra tehetjük szerzeteseinek a számát a templom nagyságából és későbbi megmaradt vagyoni viszonyaiból következtetve. A megalapításhoz, templom, kolostor megépítéséhez nem nélkülözhették egy igen hatalmas segítő anyagi hozzájárulását, de a fönntartáshoz, élethez a régi külterjes gazdálkodásban is eleget jelentett körülbelül 1000 hold birtok. Birtokai elszórt darabokból tevődtek össze, amelyek a kegyúr gondoskodása alatt népeikkel, falvaikkal a szerzetesek aktív munkájával vagy vezetésével vettek részt az Istent szolgáló élet fönntartásában. Biztos, hogy a középkor mélyen vallásos emberei az Isten dicsőségének előmozdításán kívül azért is tettek alapítványokat vagy járultak hozzá más alapításához, hogy ezzel saját lelkűknek is érdemszerző cselekedetet műveljenek, mely holtuk után is javukra lesz. Azokat a köveket, amelyeket nagy fárad-