Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

A jáki templom és apátság. Irta: Barcza Leánder dr. A gráci vonalon Szombathely és Körmend között utazva nyugat felé a lankák között egy hatalmas kőtömegű templom szentélye és két várszerű tornya ragadja magára a figyelmet. A Vasvármegye nyugati részét tevő németújvári (Alpok felől ereszkedő) hegyek és a Kemenes vonulata között áll ez a nagyhírű Árpád-kori emlék. Szombathelytől délfelé a vasútvonallal párhuzamosan kanyarog oda a kocsiút, még egy másik útja a nyugat-keleti irányú Sorok-patakot kisérve kb. 4 km-nyire éri el Balogfa községnél a Kisunyom nevű vasúti állomást a szombathely — körmendi szakaszon. E kőremeknek csupán fönnmaradása annyi századon keresztül kell, hogy meghasson bennünket, de még inkább növekszik csodálkozásunk, ha benne az építtetők és építők vallási buzgóságát látjuk és azt a sorsot, amely ezt a monumentumot kísérte. Lássuk röviden e templom és apátság sorsát a maga tulajdonképpeni rendeltetése korában, amikor valóságos bencés apátság volt, azután ismerkedjünk meg a templom építményével, végül tekintsük át mint plébánia templom és javadalmi apátság sorsát. /. Ják mint valóságos bencés apátság. Az apátságot Szent György vértanú tiszteletére alapították. E kisázsiai ezredes magának a keresztényeket üldöző Diocletianus császárnak vallotta meg keresztény voltát, keresztvetéssel az Apollo pogány isten szobrát ledöntötte, az Anyaszentegyházra Krisztus jegyesére támadó Sátánt hitvallásával és vértanú halálával legyőzte. Kerékbetöretése és lefejeztetése élénk emlékezetében maradt a keresztényeknek, akik Jákon már valószínűen az apátság alapítása előtt is tisztelték régi templomukban e szentet, de az is lehet, hogy csak maga az alapító kívánta tiszteletét kegyes alapítványával. Itt mindjárt felmerül az a kérdés, hogy ki volt az apátság alapítója. Jáki Nagy Márton a Vecellin nemzetségéből, míg Jáki Chepán ezen a vidéken kissé odább északnyugatra a pornói apátságot alapította. így mondja ezt el egy 1325. máj. 25. kelt oklevél. (Nagy I. Zala vm. tört. I. 181. o., id. Széchenyinél ) De az alapítás körülményeiről bővebbet nem tudunk. Még az évszámát sem tudhatjuk biztosabban, mint körülbelül. Sörös Pongrác megállapította, hogy 1223-ban már szerzetesi élet folyt a kolostorban, mert ekkor Miklós nevű apátja tanuként szerepel már. (Idézi Fejér Gy. Cod. d. III. 1. 427. o.-t, ahol „abbas de Jach" van említve) A Jáki Nagy Mártont alapítónak mondó oklevél hátlapján ez a számítás van jelezve: 1651—72/4=437. Ebből