Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1934
641 ismerte meg, aki 6 —7 évi missziós tevékenysége közben igen alaposan ismerte meg az egyházmegyei állapotokat, azért 1752-ben elkérte őt Thonhauser Teofil provinciálistól és maga mellé vette tanácsos és lelkiatya gyanánt. A rendi névtárakban mint a győri rendháznak tagját említik, aki egyúttal a püspöknek theológusa, vagyis a székház tagjának számított, de különben a püspöknek dolgozott. Mint ilyen egyúttal hitszónok is volt Győrött és lelkipásztorkodott is, meg sok lelkigyakorlatot is adott és a megyéspüspököt egyházlátogatási körútján kisérte. Ez a sokoldalú működése 1753-tól 1760-ig tartott vagyis 8 éven át. Ekkor az új kalocsai érsek, Batthyányi József gróf, akivel Kelcz 1751ben együtt misszióskodott, Langetl Ignác provinciális engedélyével maga mellé vette őt gyóntatójának és tanácsosának. Es mivel az érsek mindjárt 1760-ban nagyszabású tervet készített, mely félszázados alapját vetette meg a kalocsai egyházmegye hitoktatásának, ebben Kelcznek kezét kell látnunk. Az érsek mindenekelőtt összeíratta az összes plébániákat, lélekszám és nyelv szerint, azután elrendelte a hitoktatói missziókat és ezeknek megtartásával egy magyarul, egy németül és egy bunyevácul tudó jezsuitát bízott meg, majd utóbb a bérmálással kapcsolatos kánoni látogatásoknál szigorúan ellenőrizte a hitoktatásnak lelkiismeretes elvégzését. Azért ebbeli működése korszakos volt az egyházmegyében. l) Mihelyt a missziós hitoktatás meg volt szervezve és megindult a kalocsai egyházmegyében, Koller József provinciális vissza hívta Kelczet a rendbe és 1762-ben rábízta a soproni nemesi konviktusnak vezetését. 2) Egyúttal könyvrevisor is volt. Ezen konviktusnak belső életét Piszker (Balázs) Olivér dr. rendtársam írta meg röviden. 3) Ez a konviktus a volt kollégiumtól (a mostani társas káptalantól' a városház felé volt. A bentlakó tanulók (fizetésesek és ingyenesek) száma úgy 50 volt. Konviktusi regens Kelcz 1767-ig volt. Hogy pedig ezen hivatalában az elöljárók várakozásának megfelelt és teljes bizalmukat megnyerte még nagyobb munkakörre vonatkozólag, az abból következik, hogy 1767. okt. 25-én a tekintélyes egri kollégiumnak házfőnökévé lett, ahol 39 jezsuita volt, köztük 24 miséspap. Egyúttal mint könyvtáros is működött ott 1770. dec. 23-ig. Ekkor a Pázmánytól 1626-ban alapított pozsonyi kollégiumnak rektorává lett és az is maradt a rendnek 1773-ban történt feloszlatásáig. Egyúttal a háznak procuratora is volt. Pozsony ekkor a fő állami hivataloknak székhelye volt, tehát ezen okból a rendnek is egyik legtekintélyesebb helye. Kelcznek pályája tehát folyton fölfelé ívelt egészen a rendi katasztrófáig. 6. §. Kelcz mint győregyházmegyei pap. Mivel Kelcz éveken át igen hasznos szolgálatot tett Zichy püspöknek és ') Lásd ezt bőven kifejtve Érdújhelyi már említett művében 171. és köv. 11. ') Ennek alapítását Horváth Kristóf irta meg : A sopr. gímn. története (az 1894 —96. évi gimn. értesítőben). 3) Barokk világ Győr egyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején. Pannonhalma 1933. 45-47.11'