Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1934

641 végig a kerületet, máris a püspökkel a Tótsági (vend) kerületbe ment. Ott Kelcz nem prédikálhatott, mert nem tudott vendül. De ahol németek is voltak, ott már szónokolt ; a plébánosok pedig parancsot kaptak a hitoktatás végzésére. Ezután a püspök kifáradva hazament, Kelcz pedig a 14 plébániából álló hegyháti kerületbe ment apostolkodni. Ezután a pornói apátságban is buzgólkodván Kelcz, a nemesek hivására Bükkre ment és karácsonytól újévig lelkigyakorlatot adott. 1749 : Zichy Ferenc gróf győri püspök ez évben is szükségesnek tartotta, hogy a Pater missionarius (vagyis Kelcz, mint látni fogjuk) főleg a gyermekek hitoktatását mozdítsa elö. Mivel azonban egyes plébánosok szembeszálltak Kelczcel és támadták őt, azért midőn a püspöknek óhajáról értesült, írást eszközölt ki tőle, hogy bármi néven nevezendő plébánosok kötelesek őt támogatni és a szent tanításban az ő módszerét követni. így azután nyugodtan ment ki a községekbe és városokba : a szombathelyi, sárvári és kemenesaljai kerületekbe és a győri egyházmegyéhez tartozó veszprémmegyei községekbe és az eddig ismeretlen kátét 54 plébánián vezette be. Hihetetlen, hogy micsoda vallási tudatlanságot tapasztalt. Voltak felnőttek, akik alig tudtak valamint a Szentháromság és a megtestesülés titkáról ; az igazi természetfölött bánatról száz közül egynek volt fogalma a falusiaknál. A sz. gyónásra való készülést az olvasó elmondása helyettesítette, a vallásosságot bizonyos külső cselekedetekbe helyezték. Kelcz a tanítókat káték szétosztásával bízta meg és meghagyta nekik, hogy naponként egy-egy lapot fölolvassanak, hogy így a gyermekek lassanként megtanulják a hítigazságokat Tehát Kelcz az eddig ismeretlen kátét 54 plébánián vezette be. Ez nem úgy értendő, hogy ott eddig semmiféle kátét sem ismertek volna, hanem azt, amelyet a jótevők kegyéből a jezsuiták nyomattak. Stoeger is, meg Sommervogl is azt irtják, hogy Kelcz írt egy magyar kátét kérdésekkel és fele etekkel, mely Győrött jelent meg és több kiadást ért. Szinnyei szerint ez a káté valószínűleg névtelenül jelent meg, és ő egyetlen példányát sem ismeri. Erdújhelyi Menyhért

1) szintén ezt írja könyvének 195. lapján, hogy Kelcz 1736-ban kátét írt, mely több kiadást ért Győrött ; de bár egyéb kátékról szorgalmasan jelzi, hol található egy-egy példány, a Kelcz-féléről egy szóval sem mondja ezt. Pannonhalmán sincs belőle, sőt még a győri egyházmegyei nagykönyvtárban sem-.) Hogyan érthető ez olyan munkáról, mely több kiadásban jelent meg ? En azt hiszem, hogy azért veszett nyoma, mivel Kelcz a hitoktatási missziók alatt szétosztotta a nép közt és ott az gyakori használat folytán elrongyolódott vagy egyéb okokból is elveszett. ') A kath. hítelemzés története Magyarországon. Zenta. 1906. s) Pokorny Miklós pőspök irodaigazgató úr arról értesített, hogy 1759-ben horvát fordítás jelent «ég belőle és ebből egy példány Mohi Adolf kanonok úrnak gyűjteményében van. De ez a Canisius-féle káté volt