Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1933

64 lan éterrezgésekből áll, amelyeknek hullámhosszúsága a fényhullámok hullámhosszúságához viszonyítva 10,000-szerte kisebb és e miatt nagy az áthatolóképességük ; szerves testekben erős roncsolásokat idéznek elő és a gázokat ionizálják. rubel (orosz rubitj levág) levágott t. 1. ezüstdarab ; Oroszország pénzegysége; az elnevezés arra emlékeztet, hogy abban az időben, amikor Oroszországban még nem vertek pénzt, a fizetés úgy történt, hogy az ezüstrúdból levágtak megfelelő nagyságú darabot. S AB eredetileg s-sel kezdődő szavak nagy része sz alatt keresendő, schéma (gr. szkéma) 1. magatartás ; 2. megállapított forma; vázlat; minta; schematikus vázlatos. schilling (ógermán skellan pengeni) pengő ; ércpénz ; Ausztria pénzegysége. secans (1. secare vág, metsz) 1. egyenes : metszőegyenes, szelő ; 2. függvény : az egyik szögfüggvény; a derékszögű háromszögnél az átfogónak és a szög melletti befogónak viszonyszáma ; a függvény nevét onnét nyerte, hogy ez egységnyi sugarú körben a szög mozgószárán fekvő secans (metsző) egyenes azon része ábrázolja, amely a szög csúcspontja és a tangens-függvényt ábrázoló érintő közé esik ; a sec függvény a cosecans függvény pótfüggvénye és a cosinus reciprokfüggvénye. Sectio aurea (1. sectio metszés ; aurea aranyból való) aranymetszés ; valamely távolság olyan felosztása, melynél a nagyobb rész mértani középarányos az egész távolság és a kisebb rész között. secundér (fr. secundaire, olv. szegonder) másodrendű, mellék. secundum (1. secundus második) t.i. minutum, másodperc; 1. az időperc és 2. a szögperc hatvanadrésze ; jele : sec. shilling (L. schilling) Nagybrittánia pénzegysége ; a sterling tizedrésze. siemens (Siemens Werner német gyárosról elnevezve; élt 1816 — 1892.) manapság a villamos vezetőképesség gyakorlati egysége, az ohm reciprok értéke ; jele : S. sinus (1.) 1. öböl, belseje valaminek ; 2. szögfüggvény, a derékszögű háromszögben a szöggel szembenfekvő befogónak és az átfogónak viszonyszáma. E függvényt az egységnyi sugarú körben a szög mozgószárának a kör kerületén levő metszőpontjából a nyugvószárra húzott merőleges húr fele ábrázolja. Ezért az indusok e függvényt dsibâ-nak nevezték, ami az ő nyelvükön húrt jelent. Az arab matematikusok átvették ezt az elnevezést és mivel az arab nyelvben a rövid magánhangzókat nem írták ki, jelen esetben elhagyták a rövid â magánhangzót és így ezt az idegen szót dsib-nak írták. De ugyanígy írták az arabok a dsâib szót is, amelyben az â szintén rövid magánhangzó és amely öblöt, sinus-t jelent arab nyelven. Amikor latin nyelvre fordították az arab matematikusok munkáit, azt gondolták, hogy a leírt dsib szó arab szó, és e miatt ezt az eredetileg indus szót tévesen sinusnak fordították. E szögfüggvény elnevezése tehát tévedésen alapszik, helyesen talán chorda (húr) függvénynek lehetne nevezni. A sinus a cosinus pótfüggvénye és a cosecans reciprok függvénye. sinus-busszola (1. sinus; L. busszola) sinus-tájoló vagy sinusgalvanométer (L. galvanométer) sinusárammérő ; forgó