Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1933

28 geometria (gr. gé a Föld; metrein mérni) 1. földméréstan ; 2. mértan, a mennyiségtannak az a része, amely a megmérhető mennyiségek közül a sík­beli és a térbeli alakzatokkal foglal­kozik ; a geometria szó arra emlékeztet, hogy a mértan szülőhelye Egyiptom, ahol a Nilus áradásai szükségessé tet­ték a földbirtokok gyakori felmérését (földmérést) és a földmérésekkel kap­csolatosan az egyiptomiak bizonyos mértani tételeket ismertek meg, amiket aztán Euklides görög tudós (élt K. e. a III. században) tudományos rend­szerbe foglalt. — Mértanának cime : Sztoicheia. geyzir (izlandi szó) 1. forrás; 2. időszaki hőforrás. girál (olv. zsirál ; ol. giro körfor­forgás; gr. gürosz kerék, forgás) 1. váltót forgalomba hoz, 2. okmányon, pl. a váltón, aláírásával szavatol, jót áll valamiért; girálás (olv. zsirálás) 1. a váltók forgalomba való hozatala, 2. szavatolás. giroszkóp (gr. gürosz kerék, forgás ; szkopein nézni, vizsgálni) a szilárd tes­tek forgásának tanulmányozására szol­gáló műszer ; a szabadtengely törvé­nyeit igazoló készülék. girosztat (gr. gürosz kerék, forgás; hisztémi előállítok) a szilárd testek for­gását előállító készülék, máskép gi­roszkóp. girotrop (gr. gürosz kerék, forgás, áramlás ; tropeó forgatok") áramváltó ; a villamos áram irányát megfordító ké­szülék; máskép kommutátor. gleccser (a 1. glacies jég szóból) csúszó jégmező : jégár. glimmlámpa (ném. glimmen csil­logni) ködfénylámpa ; L. katódlámpa. goniométer (gr. gónia szög ; metrein mérni) szögmérő ; goniometria szögmé­réstan ; a trigonometriának az a része, amely a szögfüggvényekkel és azok kapcsolataival foglalkozik. gradiens (1. gradus lépcső, fok) a Földön egy egyenlítőfoknyi távolságban (111 km) levő két hely Iégnyomásbeli különbsége milliméterekben kifejezve. grafikai ábrázolás (gr. graphó irok) a mennyiségeknek és a mennyiségek kö­zötti viszonynak rajzban való szemlél­tetése ; grafikon az a vonal, amely a mennyiségeket és a mennyiségek közötti viszonyt ábrázolja ; grafikus L. grafikai; grafomechanika (L. mechanika) a moz­gások tárgyalása grafikai ábrázolás segítségével. gramm (gr. gramma betű, írás; lati­nul scriptulum, ez nemcsak betűt, hanem kis súlyegységet is jelentett a rómaiak­nál ; a franciák súlyegységüknek a görög nevet adták) a tömeg tudomá­nyos egysége, az 1 cm 8 4'08° C-ú viz anyagmennyisége; jele: gr; grammsúly, azon erő, amellyel a Föld 1 gr-nyi tömeget vonz, 1 cm 5 4"08° C-ú víz súlya ; jele : grs. gramm-molekula L. mol. gramofon (gr. gramma írás; phóné hang) hangot leiró, ill. visszaadó készü­lék ; módosított fonográf; hanggép. gravitáció (1. gravis súlyos, nehéz) nehézkedés, általános tömegvonzás ; a Földnek a földi tárgyakra gyakorolt vonzását: nehézségi erőnek v. súlynak szokás nevezni ; gravitációs állandó az a szám, amely megmutatja, hogy 1 gr tömeg 1 gr tömeget 1 cm távolságból mekkora erővel vonz ; számértékben kb. a din tizenötmilliomodrésze. Gregoriánus naptár (XIII. Gergely pápáról elnevezve ; élt 1512—1585 ;

Next

/
Thumbnails
Contents