Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1933

5 akceleráció (1. accelerare siettet) 1. siettetés, 2. gyorsulás, sebesedés : 1 másodperc alatti sebességváltozás. akció (1. agere hajt, cselekszik) cselekvés, hatás; akció in disztansz (1. in -ba, -be ; distare távoláll, távol van) távolba-hatás, a mai felfogás szerint lehetetlen fizikai fogalom. A távolbaható erő képtelensége önként következik abból a megfontolásból, hogy egy erő sem fejthet ki hatást ott, ahol nincs. A látszólagos távolba-hatás egy közbenső közeg (világéter) szerepével értelmezhető. akkomodáció (1. accomodare alkalmaz) alkalmazkodás, pl. a szemlencse görbületének a különböző tárgytávolságokhoz való alkalmazkodása. akkord (fr. accorder, olv. akordé, összeegyeztetni, összhangzásba hozni) egybehangzás, kettőnél több hang összhangzása ; akkord munka darabszám fizetett munka, amely lényegében megegyezik a fizikai munka fogalmával, amely szerint a munkát az erő és az út szorzata adja meg. akkumulátor (1. accumulare felhalmozni) az elektromos áram energiáját kémiai energia alakjában elraktározó készülék ; áramgyüjtő. akromatikus (gr. a- fosztó képző ; chróma szín) színtelenített ; akromatizmus színtelenítés, az az eljárás,'amellyel a különböző anyagból való és különböző méretű fénytörő közegeket úgy teszünk össze, hogy azok egymással ellentétesen működvén, egymás színszóró hatását teljesen lerontják, de fénytörő képességüket csak részben. aktinium (gr. aktis sugár) az egyik radioaktiv anyag. aktiv (1. aktivus) tevékeny, hatékony, sugárzásra képes. aktuális (1. actus cselekvés) tevékeny, időszerű ; aktuális energia (L. energia) mozgási energia, az a munkavégzőképesség, amely ténylegesen munkává alakul át. akusztika (gr. akusztos hallható) 1. hangtan, 2. hangzás. alchémia (ar. al arab névelő ; chimia az a folyadék, amely szilárd halmazállapotban a „bölcsek köve" és amellyel nem nemes fémből aranyat akartak előállítani) aranykészítés tudománya ; alchimista aranykészítő. alfa (c) a görög abc első betűje ; alfasugarak a rádioaktív anyagoknak az anódsugarakhoz (L. o.) hasonló sugarai, pozitív elektromossággal töltött héliumatomok. algebra (ar. al arab névelő ; dzsebr helyreállítás, visszavezetés^ a IX. században élt híres arab matematikus: Muhammed Ibn Musa Alchwarizmi betűszámtanának címe „Aldzsebr" szóval kezdődik ; e szó helyreállítást (restauráció) jelent. Az arab matematikusok ugyanis a másodfokú egyenletek megoldását 6 normálalak megoldására vezették vissza és ezt a visszavezetést, tulajdonkép az egyenlet rendezését, nevezték aldzsebr-nek, helyreállításnak. A XVI. század óta az algebra szó az egyenletek megoldását jelentette, napjainkban pedig az egész betűszámtant jelenti; algebrai függvénynek nevezzük azt a függvényt, amelynek képletében összeadás, kivonás, szorzás, osztás, egész kitevőre való hatványozás vagy gyökvonás fordul elő; algebrai számoknak nevezzük a valós, a zérus, a képzetes és a komplex számokat együttesen, mert ezek algebrai egyenletek gyökei gyanánt szerepelhetnek.