Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1933

IV. o»zíá!y. diapazon (gr. dia pazón chordón ; dia át, pasz minden, összes ; chordé húr) 1. az összes (nyolc) húron ke­resztül ; 2. a zenei oktáv ; 3. hang­villa ; 4. kamarahang. diapozitív kép (gr. dia át ; 1. po­zitív kép a tárgy eredeti, hű képe át­látszó alapon, pl. üvegen levő pozitív kép, amelyet vetítésnél át lehet világí­tani ; átlátszó kép. diaszkóp (gr. dia át, keresztül ; szko­pein nézni ) átlátszó tárgyak vetítésére szolgáló készülék. diatermán (gr. diathermainein átme­legedni) hősugarakat átbocsátó anyag. diatonikus (gr. dia át, keresztül; tonosz egész hang) egész hangok sze­rint haladó ; fokozatos (hangskála). dichroizmus (gr. disz kétszer ; chrósz bőrszín, szín) kétféle színeződés ; némely ásvány azon tulajdonsága, hogy külön­böző irányokból nézve kettős törés miatt kölönböző színűnek látszik pl. a turmalin. dielektrikum (gr. dia át, keresztül ; elektrikus villamos) magát az elektro­mosságot nem vezető, de az elekto­mosság hatását átbocsátó anyag : szi­getelő. differencia (1.) különbség; a válto­zók véges különbsége, növekedése ; differenciál a változók végtelen kis különbsége, növekedése; differenciál­quotiens (L. quotiens) differenciálhá­nyados ; a függvény végtelen kis növe­kedésének és a független változó vég­telen kis növekedésének hányadosa ; differenciálszámítás az a számolási eljárás, amellyel valamely függvény differenciálhányadosát meghatározzuk. differenciás hangok (1. differencia különbség) különbségi hangok, amelyek 2 akkor keletkeznek, ha az interferáló hangok rezgésszámának különbsége oly nagy, hogy a lebegések is képesek új hangot kelteni ; a kombinációs hangok egyik faja. diffrakció (1. diffringere kettétör, diffractum kettétört, elhajlított) a hul­lámok elhajlása. diffuzfény (1. diffundere szétönt, szétszór) szétszóródó fény ; érdes, nem tükröző felület által visszavert fény ; diffúzió szétszóródás; 1. szétomlás, különböző folyadékok vagy gázok ke­veredése ; 2. fénysugaraknak érdes, nem tükröző felület által történő visszaverődése. dilatáció (1. dilatare kiterjeszt) ki­terjesztés ; meghosszabbodás, tágulás. dilatométer (1. dilatare kiterjeszt ; gr. metrein mérni) kitágulásmérő ; hosz­szú, osztályzott nyakkal ellátott üveg­edény, amellyel a folyadékok és gázok látszólagos kiterjedését mérhetjük. dimenzió (1.) 1. kimérés; 2. méret; 3. jelleg, olyan kifejezés, amely meg­mutatja, hogy valamely fizikai meny­nyiség milyen alapmennyiségekből és hogyan van összetéve. dimorf gr. disz kétszer, kétféle ; morfé alak) kétféle alakban előforduló, kétféle kristályrendszerben kristályosodó. din (gr. dünamisz erő) az erő tudo­mányos egysége, amely 1 gr tömeg sebességét másodpercenkint 1 kinnel változtatja meg ; megközelítőleg 1'02 mgr tömeg súlya; dinamika erőtan, a fizika azon része, amely az egyes mozgásokat mint a működő erők ha­tását vizsgálja ; dinamó-elv öngerjesz­tés elve, az a gondolat, hogy az áram és az elektromágnes az indukciós gé­peknél kölcsönösen erősíthetik egymást, ha az armatúra és az elektromágnes

Next

/
Thumbnails
Contents