Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1932

Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr főapáti beiktató beszéde. Húsvét ünnepén a jövő emberét jöttünk Pannonhalmára ünnepelni, gondolataink mégis a múltba szállnak. Pannónia Szenthegyéről, a Möns Sacer Pannoniaeről ezredév előtti időkbe száll vissza tekintetünk, a keresztény középkor erkölcsi, gazdasági, politikai válságának korszakába. A klasszikus ókor kultúrértékeinek, a római tartományok földjére telepedett fiatal népek energiájának és a krisztusi etikának egyesüléséből létrejött középkori állami és társadalmi rend a X. században katasztrofális válság napjait élte. A régi birodalmat új alakban megelevenítő frank-római császárság utódállamai éles harcokba keveredve vívták küzdelmeiket egymással s az állam egységét megbontó partikuláris és centrifugális törekvésekkel. A belső atomizálódás folyamata szükségképen vonta maga után a társadalmi rétegek megoszlását és versengését, a gazdasági élet szilárd alapjainak pusztulását. S a belső bomlás óráiban keletről, az orosz síkság felől és délnyugatról, Hispánia felől megjelentek az egész keresztény világrendet elsöpréssel fenyegető pogánytörök és muzulmán-semita áradatok. A keresztény világ a belső és külső veszedelmek ebben a katasztrofális órájában képtelen volt a maga öntudatát megtalálni ; erkölcsi erőinek teljes kifejtése helyett letért a keresztény erkölcsiség útjáról s az egész közösséget megfertőző etikai válság hullámai a legmagasabb erkölcsi fórumokig, magáig a római szentszékig elhatoltak. Az erkölcsi és bizalmi válságnak ebben a szomorú korszakában Szent Benedek fiainak eg/ kis franciaországi rendházában, Clunyben néhány szent ember elgondolásából új energiák, új eszmék, új törekvések sarjadtak. Ezek az erők, eszmék, törekvések, melyek megtestesítőjét Hildebrand szerzetesben, a későbbi VII. Gergely pápában szoktuk látni, új útra terelték a történeti fejlődést, új alapokra építették a keresztény Európa állami, gazdasági, társadalmi és erkölcsi rendjét, majd a keresztény világ határain is túlhaladva, a krisztusi gondolattól érintetlen nemzetekhez, szűz területekre terjesztették ki e gondolat uralmát. Kelet népeihez, s köztük a magyarokhoz is Cluny fiai hozták a malasztot s vele a keresztény művelődés értékeit és mikor ide érkeztek, itt Pannónia hegyén szentelték meg a keresztény eszme és a magyar faji gondolat örök életre szóló frigyét. Szent Benedek fiai idegen eszméket hoztak és ültettek a magyar földbe» de itt e földön megtelepedve tüstént tagjaivá lettek a magyar nemzeti közösségnek. A külföldről jött első nemzedék tagjai — olaszok, franciák, németek,