Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1932

18 keresztül. A Bach korszak Entwurfjának rendelkezései szerint megszűnik az V. és VI. osztály. Ettől fogva mint kisgimnázium működik évtizedeken keresztül. 1888-ban merül fel a kívánság, hogy a kisgimnáziumot újra főgimnáziummá kellene fejleszteni. A vágy sokáig vajúdott. 1896-ban, a millenium évében, a város nemes áldozatkészségével hatalmas lépéssel vitte előbbre az ügyet : 100.000 forintot ajánlott fel e célra. Hosszas tanácskozások után, hogy hol, minő módon építsék fel az új épületet, 1907-ben a város megszerezte Esterházy Miklós hercegtől az ideális telket, a régi hatalmas „Várkert" egy darabját. Itt, az erdős hegykoszorú tövében, hatalmas, szabad udvarok között épült fel az impozáns, modern épület, melyben 1908. szeptember óta folyik a kőszegi ifjúság testi-lelki kiképzése. Klebelsberg Kunó gróf középiskolai reformjai értelmében 1924-ben reálgimnáziummá lett. 1929-ben az Isteni Ige Társasága, e lelkes missziós-rend telepedett meg városunkban, és gyönyörű új épületében neveli a rendnek a gimnáziumba járó leendő tagjait. Különösen rájuk való tekintettel a miniszter megengedte, hogy az 1930—31. iskolaévtől kezdődően intézetünk mint gimnázium folytassa működését. Az elmúlt harmadfélszáz esztendő alatt intézetünk kadetrájáról és iskolapadjaiból sok kiválóság került ki. A jezsuiták idejében a collegium rectora volt 1751-53-ig Faludi Ferenc és 1715-ben valamint 1719-ben tanár Kazy Ferenc, a szépirodalom és történettudomány e két kiváló alakja ; a bencés időkben igazgató volt Rimely Mihály, Bárdos Rémig, a későbbi főapátok, a tanárok között találjuk a tudós Rómer Flórist, Fréh Alfonzot, Bódiss Jusztint. Végül egy-kettőt említsünk meg a sok-sok ezer diák közül, akik az élet nagyívü repüléséhez az intézet falai közt bontogatták szárnyukat. Díszes sorukban látjuk 1717-ben és 1718-ban Faludi Ferencet, az írót, 1719 és 1720-ban a kis Kelcz Imrét, a későbbi nagy árvaház fejlesztőjét. Fekete György és Niczky Kristóf grófokat, az országbírókat, Berlin megsarcolóját : Hadik András generálist, Batthyány József grófot, a hercegprímást, Böle Andrást, a szombathelyi püspököt, Rajnis Józsefet, a lelkes írót, Guzmics Izidort, a bakonybéli apátot, Márkfi Sámuel egyetemi rektort, Bierbauer Lipótot, Palatin Gergelyt, a nagynevű fizikusokat, Waisbecker Antalt, a kiváló botanikust, Chernel Istvánt, a nagynevű ornitológust, és végül Hajdú Tibor főapátot. A gimnázium igazgatói a bencés korszakban: 1815—20-ig: Imre Elek, 1820 —23-ig : Horibál Vitái, 1823—27-ig- : Hencz Jónás, 1827. Szétsényi Kristóf, 1828—30-ig : Kratzky Donát, 1830—39-ig : Rimely Mihály, 1839—42-ig: Wirth Adorján, 1842-50-ig: Spáth Fulgent, lí^O. : Finczk Jusztin, 1851 — 55-ig: Ramóczy Valérián, 1855.: Bély Fidél, 1855 —66-ig: Holler Engelbert, 1866.: Strommer Pál, 1867- 74-ig: Haider Győző, 1874—85-ig: Stern Pál, 1885.: Fréh Alfonz, 1885-87-ig: Abday Asztrik, 1887 - 92-ig : Kroller Miksa, 1892 - 96-ig : Pacher Donát, 1896 - 97-ig : Horváth Mátyás, 1899—1907-ig : Mázy Engelbert, 1907—20-ig: Bárdos Rémig, 1920—31-ig : Nagy Balázs, 1931-től: Kováts Arisztid.