Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1931

37 minél erőteljesebben fejthessék ki a bennük levő nevelőerőt, amelyről tévedés vo'na azt gondolni, hogy egyoldalúan csak az értelmet van hivatva kiművelni. Nem kívánunk e helyen részletesen foglalkozni azzal, hogy e tudományokkal való foglalkozás milyen lehetőségeket biztosít az értelmes és erkölcsös, szóval az egész ember tökéletesítésére, csak arra szeretnénk röviden rámutatni, hogy nemcsak a rend és a pontosság megkedvelésére, igazságszeretetre, a munka megbecsülésére és akarására nevel, hanem a természet okszerű és célszerű rendjére való állandó utalással felemeli az embert a természet bölcs Alkotójához, nagyban erősíti a hazai földhöz való ragaszkodás öntudatosságát, ha ezen tudományok tanítása alapján kellőkép értékelni tudjuk a hazai föld természeti kincseit és fájlalni azokat, amelyek számunkra most elvesztek, továbbá e tudományok magyar művelőinek értékes munkásságát szemlélve, látjuk azt, hogy nemzetünk e téren sem marad el a nyugati népek mögött, sőt ezen kiváló szellemek működésében lehetetlen fel nem ismerni magyar fajtánk annyira értékes tulajdonságait, sorsukban a magárahagyott árva nemzet sorsának tükröződését. Ilyen értelemben lesz e tudományokkal való foglalkozás egyszersmind a vallás-erkölcsi és hazafias érzés kifejlesztőjévé is. E rövid kitérés e tudományok humanizáló jellegére meg akarta értetni azt a törekvést, amely e rohamos fejlődést felmutató tudományoknak a középiskolákban mind nagyobb szerepet akar biztosítani és így az ember műveltségét ezekkel a nehezebben, több odaadással megszerezhető kultúrjavakkal kívánja gazdagabbá tenni. E törekvés szolgálatában áll ezen ifjúsági egyesület is. Míg az intézet kebelében működő Czuczor-Onképzőkör tevékenysége abban az irányban halad, hogy a tanulók az u. n. humaniórák — az irodalmi ós történelmi tárgyak — terén, addig a Jedlik-kör vele párhuzamosan az általános műveltség másik hatalmas mezején az u. n. reáliák — a matematikai és természettudományi tárgyak — birodalmában nyújt alkalmat a tanulók önképző tevékenységére. A korszellem hatása alatt ugyanis a tanulóifjúság érdeklődése mindjobban a reáliák felé tolódik el, és ez a középiskolai önképzőkörök életében abban jelentkezik, hogy a legtöbb önképzőkör keretében az utolsó évtizedekben megalakult a matematikai és természettudományi szakosztály, amely a tanulók ilyen irányú önképzését volt hivatva szolgálni. De sokkal kívánatosabbnak látszik, ha a tanulók ezen önképzése egy önálló ifjúsági egyesületben történik, amelyben megfelelő szaktanári vezetés mellett inkább van biztosítva a tanulók ilyen irányú önképzésének rendszeressége és eredményessége. így lett a Jedlik-kör a Czuczor-Onképzőkör testvéregyesületévé, amint a kiváló bencés természettudós : Jedlik Ányos is rendtársa és unokatestvére volt a magát a magyar irodalomban halhatatlanná tevő bencés költőnek : Czuczor Gergelynek. A Jedlik-kör tagjai kétfélék : rendes és pártoló tagok. A rendes tagok a VIII. és VII., a pártoló tagok pedig a VI. és V. osztályok tanulói közül kerültek ki. Természetesen a jelentkezők közül csak azok a tanulók léphettek be a körbe, akiket a szaktanárok véleménye erre alkalmasnak ítélt, így átlagban osztályonkint 10—12 tanuló.