Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1929

24 fohászimát ; minden osztályban az időszakoknak megfelelő szobor volt elhelyezve. (Pl. júniusban Jézus Szíve szobor.) A nagy bencés szenteket egyházi ünnepüket követő vasárnap ünnepeltük. Az exhortáció rájuk is vonatkozott, és a szt. misét a diákmisés az ifjúságért mondta, vagy a rendért, vagy a hazáért. Ezt az ifjúsággal előzőleg körözvényben közöltük. A főapát nevenapján ünnepélyes szt. misét hallgatott az ifjúság. Ugyancsak szt. misével ünnepeltük az államfő nevenapját, születése napját és 10 éves kormányzói jubileumát. Veni Sancte-ra, Te Deum-ra, szt. Benedek ünnepére, a főapát nevenapján és az igazgató nevenapján tartott szt. misére, az intézet ünnepélyeire a Bencés Diákszövetség tagjait is mindig meghívtuk. Szt. Márk evangelista ünnepén a búzaszentelés alkalmával és a keresztjáró napokon a Mindenszentek litániáját imádkoztuk és a Hallgasd meg-et énekeltük. Az úrnapi körmeneteken testületileg részt vettünk és a Oltáriszentségről szóló énekeket énekeltük az egyés oltároknál és a menetben. Minden hónap II. vasárnapján az oltárnapon az ifjúság is részt vett a szentségimádásban. A vallásos nevelést ápolta a két kongregáció, a Szívgárda és missziós csoport. A jubiláló Mária-kongregáció. 1904-1929, December 8-án ünnepelte a kőszegi bencés reálgimnázium Mária-kongregációja fönnállásának 25 éves jubileumát. Mint a kongregáció vezetője 10 év óta mindig élénk figyelemmel kísérem a középiskolai kongregációk munkáját. Áttanulmányoztam jubiláló kongregációnk jegyzőkönyveit is, volt alkalmam ezen, kongregáció régi tagjaival baráti körben beszélgetni a kőszegi bencés Mária-kongregáció múltjáról. Megfigyeléseimet, tapasztalataimat a következőkben foglalhatom össze. Volt ugyan férgese, de hiszen van a legnemesebb fának is. A kongreganisták legnagyobb része kivitte magával az életbe is azokat az elveket, amelyekre a Mária-kongregáció nevelte. Azok, akiket én névszerint is ismerek és mint jóbarátaimat tisztelhetek, itt a városunkban is vezető szerepet játszó tagjai az aktiv kath. intelligentiának. Megnyugtathatjuk a kongregáció alapítóít Mázy Engelbert apátot és Nagy Balázs igazgatót, hogy az a kis fa, amelyet 25 évvel ezelőtt ültettek, gyümölcsöt hozó lombba, virágba szökött. Ma már terebélyes fa, amely nemcsák a kőszegi bencés gimnáziumnak büszkesége, hanem közös kincse annak a dolgozó magyar férfi katolicizmusnak, amely megértette az idők szavát. Nem is olyan nagyon régen még lámpával kellett keresni a kath. ügy számára bátor, hítvalló harcosokat, ma a volt kongreganistáink között — hála érte Szűz Anyánknak — akadnak szép számmal, akik nemcsak egyénileg buzgó katholikusok, hanem apostolkodnak is mások érdekében. Hogy a lelkigyakorlatos mozgalom ma már nemcsak jámbor óhaj, hanem örvendetes és eredményes valóság, annak a szellemnek is az életre hivó, éltető forrását a Máriakongregációban kell keresnünk.