Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1928

Bűvös barlangjába csalogatja mézes-mázos szavakkal a város gyermekeit, hol kemény munkával sanyargatja őket. A szülők kétségbeesve keresik őket^ ám előáll Jancsi, töredelmesen megvallja, hogy ő volt a bűnös kiváncsi, de most kész élete árán is kiszabadítani gyermektársait : hisz kis huga is köztük van ! Szegény Lőrinc nagynehezen beleegyezik. Behatol a bűvös barlangba, hol viszontlátja társait. Leborulva a bűvös lantos, a „tűzkirály" trónja elé, oly meghatóan ajánlja fel magát társaiért, oly meghatóan esdekel szabadságukért, hogy a lantos kénytelen engedni kívánságának, sőt Jancsit is szabadon bocsátja, csak varázssípját veszi vissza büntetésből. Nagy az öröm Háméin városában, midőn a gyermekek Jancsi vezetése alatt visszatérnek. Ki írhatná le a jó Lőrinc örömét, mikor a polgármester hőslelkű gyermekét fiává fogadja, és megigéri, hogy örökösévé és utódává teszi ? Csak két szomorú áldozata maradt a jól végződő történetnek : Gömböc pék, meg Kecske, a szabó. Ezek izgattak legjobban a 100 arany ellen, Jancsival be mernek hatolni a tűzkirály barlang-palotájába, büntetésül tehát szamarakká változtatja őket. A közönség és a szereplők szívből fakadó kacaja fogadja a két bús csacsit, kik sorsukba belenyugodva, jó kedvűen intenek búcsút a távozó közönségnek. Mint e rövid kis ismertetésből is kitűnik, e szép ifjúsági opera egyáltalában nincs híjával a változatosságnak. S valóban, ezt tekinthetjük egyik főerejének és szépségének. Bár a darab hosszú, előadása 3 órát vesz igénybe, a közönség alig veszi észre, hogy órák repültek el, és azt hisszük, nem egy van, aki még egy jó darabig elnézné. Ügyesen váltakoznak benne az énekek a recitativ részekkel, a kardalok és solokkal ; élénkítik a szép táncok, és a hangulat is mindig más. Bosszúság, öröm, elkeseredés, bosszúvágy, félelem, aggodalom, remény úgy kergetik benne egymást, mint az égen a fellegek. De ideje lesz néhány szót szólni magáról az előadásról. Nézzük először a szereplőket, mégpedig a többi előtt a két főszereplőt, a lantost és Jancsit. A lantos alakításában Simon József VIII. o. t. igen jót nyújtott. Szép megjelenését nagyban emelte kedves lantosruhája és tiszta vörös uralkodói jelmeze. Különösen jól alakította a gyermek elcsábítóját, szépen játszotta dacos szembeszállását a polgárokkal, lelkiküzdelmét a gyermekek szabadonbocsátásánál. Csak egy kissé csengőbb hangot szerettünk volna hallani, bár kissé fátyolozott hangja egyes kisértetiesebb jelenetekhez hozzáillett. Méltó partnere volt Jancsi szerepében Pulay Miklós II. o. t. Szerencsésen egyesíti magában mindazt, amivel nemcsak leköti a közönség figyelmét, hanem szívébe is férkőzik. Kellemes megjelenésével biztos fellépés párosul. Szerepét átértve és átérezve mondja el ; hangja kellemesen cseng. Szépen fejezte ki arcjátékával, hangjával és mozdulataival szerepének gazdag érzésváltozatait. A lantosélet vágyát a lantossal való párbeszédben és atyjával énekelt duettben,