Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1928

10 de később egyre többet vesz fel, majd képez ki a kolostor, úgy hogy a VIII. századtól kezdve már naponkint tartanak ünnepies szentmisét az alapitókért, a jótevőkért és a Rend tagjaiért (konventmise). A kolostor napi rendjét az imádság, szellemi és testi munka tölti ki. A szellemi munka főhelyei az Írószoba és a könyvtár, melyek a templom után minden kolostornak legfontosabb részei. A könyvtárból az előírt időben mindenki kiveszi a szükséges könyveket szellemének és lelkének táplálása végett. Az irószobában a szerzetesek — egy életet felemésztő fáradsággal — másolgatták a Szentírást és a Regulát, hogy az újonnan alapítandó kolostoroknak átadhassák. így készültek másolatok Szent Benedek latin nyelven irt eredeti Regulájáról is, mely 896-ban egy tűzvész alkalmával elégett, de a Nagy Károlytól Aachenben készített, szó- és betűszerinti pontos másolat századokra megőrizte az eredeti szöveget. Ennek lemásolt példánya van Sangallenben, mint legrégibb regulaszöveg. Itt említhetjük meg, hogy a pannonhalmi könyvtárban, mely ma a világ legnagyobb bencés könyvtára, már Szt. László idejében 80, a bakonybéliben 85, a pécsváradiban 74 kötet kódex volt. Már maga ez a tény is felbecsülhetetlen kultúrértéket képvisel. Noha Szent Benedek nem kódexrajzolásra, nem iskolák fenntartására, nem is a tudományok ápolására alapította rendjét, mégis hosszú időn keresztül az ő fiai közül nagyszámban kerültek ki a tudományok képviselői. A IX. századtól kezdve minden országban kolostori iskolák nyílnak, melyek a középkor szellemi műveltségének alapjait rakják le. A világhírű salernói orvosi és a cambridgei tudományegyetem pl. bencés alapítású. A salzburgi egyetem a bencés kolostoroknak köszöni létét. A feltalálók sorát Cassiodorus nyitja meg (*j"505), aki feltalálja az órát; a keresztény időszámítást Dionysius Exiguus kezdi, aki szintén bencés volt. A román építészeti stílust bencés stílusnak is nevezhetnők, hiszen bencések kezén fejlődik ki. A drágakövekkel kirakott kelyhek, szentségmutatók, keresztek, gyertya- és ereklyetartók bencés munkák; a beuroni festőiskolát bencések vezetik. Az újabb korban a modern oknyomozó történelem alapjait a francia bencések (Maurinusok) vetik meg. Ha folytatnánk e felsorolást, kötetek telnének meg. A Regula rendszeresíti a kolostorban a kézimunkát is, amelyet a közfelfogás — a népvándorlás idejéig, sőt azontúl is, — csak rabszolgának ítélt; tehát szabad, nemes ember nem gyakorolhatta. A bencés szerzetes napirendjében mindamellett helyet foglalt. Szent Benedek igy biztosította a munka méltóságát és így vitte keresztül a testi munka megbecsülését. Az Istent kereső szerzetesek megmutatták, hogy a földmívelés, ipar és kereskedelem az embert nemcsak hogy nem alacsonyítja le, hanem — Istenért végezve — ép úgy felemeli a lelket, mint a szellemi foglalkozás. A mindennapi élet feltételeit maguk állítják elő a szerzetesek, akár bent a kolostor falai között, akár azokon kívül. A Regula szerint épített kolostortelep magában foglalja a konyhakertet, vizet, malmot, sütőkemencéket, a különféle mesterségek műhelyeit, ahol a szerzetesek lerójják a megállapított testi munka idejét (6 óra). A kolostorok ipari centrumok is voltak : a céhek csíráit a kolostorokban találjuk meg.