Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1928

7 megelevenitésével nevelt Szent Benedek munkásokat az európai népek krisztianizálására. A Regulában körvonalazott lelki élet alapja az állhatatos Isten-keresés, az állandó Istenhez-fordulás az engedelmesség erényének felkarolásával. A jelöltnek meg kell mutatnia már a jelentkezésnél az állhatatos kitartást. Aki szerzetbe lép, Krisztus katonája lesz. Esküt tesz a vezér zászlajára, akárcsak a római császárok katonája. Szt. Benedek a szerzetes életét egyenesen katonáskodásnak, az Isten-szolgálat iskolájának nevezi. Az eló'szó fellelkesült biztatásaiban valóságos toborzót olvasunk. A ruhástul alvó szerzetesek és a fölöttük őrködő idősebb rendtagok a táborozó római katonákat juttatják eszünkbe, Ennvire hatott Szent Benedekre a római katonai szellem. 3. F) Regula erkölcsi eluei. Szent Benedek törvénykönyvében épúgy, mint az evangéliumban nincsenek meghatározások, hanem csak parancs : tedd ezt, és élni fogsz. A Regula veleje a jócselekedetek hangoztatása. A szerzetesnek, mint minden embernek, kötelessége az Isten parancsolatait cselekedetekkel teljesíteni, az Úristent teljes szívből, teljes erőből szeretni, a felebarátot pedig mint önmagunkat. A jócselekedetekre való további útmutatás meghagyja : Krisztus szeretetének semmit elébe nem helyezni, gyakran imádkozni, a tisztaságot szeretni, ellenségeinkért imádkozni, a haragossal naplemente előtt kibékülni, Isten irgalma felől soha kétségbe nem esni, önmagát megtagadni, a testet sanyargatni, rosszat rosszal nem viszonozni, egymás testi és lelki gyengéit békével tűrni, a bennünk lévő jót Istennek tulajdonítani, életünk bűneit a Ielkiatya előtt őszintén feltárni, és könnyhullatással a mindennapi imádságban Istennek megvallani, senki se kövesse azt, ami magának hasznos, hanem ami a többieknek. A testvériség parancsa követeli, hogy a kölcsönös szeretetet tiszta érzülettel gyakorolják, Istent féljék, apátjukat őszinte és alázatos szeretettel szeressék. Ezen erények égnek irányuló cselekedeteivel az ég felé olyan lajtorját tudunk felállítani, amilyen Jákobnak megjelent. A lajtorja két oldala testünk és lelkünk, fokai az alázatosság és a fegyelem. (A bábeli torony gondolata kevélységből származott !) A Regula tengelye az eddig ismeretlen alázatosság, melyre a pogányoknak még csak szavuk sem volt, és Iegjobbjaik (Sokrates) sem gyakorolták. Az ököljog korában eldurvult lelkek számára mennyire kellett ezt hangsúlyozni ! Miután Szent Benedek kimondja az alapelvet, hogy az alázatosság az engedelmességen fordul meg, a gyors, késedelmezés nélküli, jókedvű parancs-teljesítés boldogságát ismerteti. A hallgatagság erénye után végigvezet bennünket az alázatosság tizenkét fokán. Kioktat az Istenfélelem, engedelmesség, állhatatosság, türelem erényeire ; szabályozza értelmünk világát és gondolkodásunkat a bűnbevallás, megelégedettség, önmegalázás, összhangzatos élet gyakorlásának ajánlásával; testi és érzéki életünket is beállítja az öntökéletesedés szolgálatába, midőn a nyelv fékezéséről, a hahotázás elkerüléséről, a komoly, lakonikus be-