Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1927

Seréöi lusztinián. Az esztergomi primási szék, mely 1927. júl. 25., bold. Csernoch János halála óta üresen állott, újra megkapta urát, még pedig oly férfiú személyében, — és ezt mindnyájan, kik Sz. Benedek fiai vagyunk, bencés önérzettel mondhatjuk — aki teljesen méltó az első magyar egyházi és közjogi méltóság betöltésére. Mert nagy az a hatalmi kör, melyet az ország prímásának be kell töltenie. Nemcsak a vallási ügyek intézése az ő munkatere, a tudomány és művészet irányítása mellett politikailag is fontos szerepet tölt be. 0 záróköve a magyar alkotmányos életnek ; benne fut össze annak két főoszlopa : a király és a nemzet. Es ezért látjuk, hogy a prímások a király koronázói, és első tanácsadói, legerősebb támaszai a trónnak, de viszont vele szemben az alkotmány bátor védői. Serédi primás előtt ott ragyognak a dicső példák, melyek követésére jeles tulajdonságai buzdítják. Hosszú volna a prímások névsorát felszámlálni, csak egyet-kettőt lássunk a dicső elődök közül. Mátyás érsek ott küzd és esik el Sajónál ; Mohácsnál Szálkái László áldozza fel életét. Az ország súlyos helyzetében, mikor a német és a török örlőkövei közé kerül, egy Fráter György lobogó hazaszeretete a nemzet irányító fáklyája. A vasvári béke után Lippai Györgyöt látjuk az alkotmánymentés nagy munkájában. A Bach-korszakban Scitovszky János zárandoklatot vezet Mária-Cellbe, a nemzeti ügy diadaláért. Vaszary Kolos nyíltan hirdette, hogy az uralkodó kötelessége dolgozni nemzetéért. Es mily sokat tettek a vallásért ! Csak a vallásos küzdelmek három nagy prímását említsük : Oláh Miklóst, Forgách Ferencet, és a hit és hazaszeretet hősi bajnokát : Pázmány Pétert. A tudományok terén Vitéz János, Verancsics Antal, a művészetén Bakócz Tamás örökítette meg nevét. Ily kiváló elődök örökébe lép a hozzájuk méltó utód : Serédi Jusztinián. * * * Uj hercegprímásunk élete az Istenben és magában bízó erőslelkű ember mintaszerű zajtalan pályafutása, melyben fel-felcsillan az isteni gondviselés mindent bölcsen irányító keze. Egész életében mindig olyan helyeken és környezetben élt, melyek őt a lelkét hevítő két eszmével töltötték meg: a valláséval és a hazáéval. A történeti emlékű Deákiban, Pozsonymegye ez ősrégi községében született 1884. ápr. 23-án. A keresztségben György nevet kapott. Edesatyja egyszerű cserepes-mester. A zsuppfedeles ház mindig víg volt a gyermekkacagástól, hisz György, a legfiatalabb testvér, 11-ik gyermeke volt a boldog szülőknek. Tehetsége már korán jelentkezett. Azért is az akkori bencés plébános, Gulyás Elek, buzdította a szülőket, hogy a fiút küldjék a latin iskolába, így került a pozsonyi gimnáziumba. 1895—1901-ig végezte itt a gimnázium első hat osztályát. Mindvégig jeles tanuló volt. Már az első osztályt