Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1927

20 Ide csatoljuk a „Kőszeg és Vidéke" 21. számában megjelent ismertetést : A reálgimnázium ifjúsági előadása. Városunknak a szépet szerető és nemes szívvel megértő közönsége már régen hozzászokott, hogy a reálgimnázium ifjúsági előadásairól egy nemes gondolattal gazdagodva, egy élvezetes este maradandó emlékeivel távozzék. Ki ne emlékeznék a Kis lord, a Karácsonyi álom eszményi finomságaira, magasztos gondolataira? Az idén azonban valami újat élveztünk, valami szokatlanban gyönyörködtünk : egy hangulatos és változatos művészi rendezésű és előadásu iflúsági opera hol bájos, hol megható, hol borzalmas, hol kacagtató szépségeiben. Az előadott darab „Ambrus kincse" cimű ifjúsági opera volt. Örömmel és büszkeséggel említjük, hogy minden szépsége a szépért és igazért mindig lelkesülő bencés lélekből fakad. A nemes tartalmú darab prózai szövegét Rauscher Villibáld metteni bencés irta. Azok a bájos, zuhogó patakban ömlő szép rimek, melyeket ugy élveztünk Pukkantó, a manókirály, meg a többi szereplő ajkáról, Kurbély Vincének, a reálgimnázium volt tanárának, a művészi szép dalok Solymos Vendelnek költői lelkét dicsérik. Sólymos Vendel finom Ízlésének és mindenre kiterjedő fáradhatatlan gondosságának remekbeért gyümölcse a bemutatott darab. Alapgondolata nagyon szép : a mohó kincsvágy szegénnyé tesz, az igazi gazdagság a sziv romlatlan nemessége. A szereplőkről a legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoznunk. Mindenki biztos volt, mindenki pontosan tudta teendőit, ezt különösen dicsérem a kicsinyekben ; mindenki művészi alakításra törekedett. A romlatlan Ambrus molnárlegény naivságát, ártatlan jó szivét, mely mindenkin segít, még halálos ellenségén is, igen szépen alakította Sághegyi Ferenc VIII. o. t. A darab legnehezebb szerepében, a Kufárében művészit nyújtott Hermann István VII. o. t. Az örökös félelmet, rettegést, a rossz lelkiismeret e legnagyobb büntetését ; a vad bosszúvágyat, mikor kincsétől megfosztják ; a gyilkos kárörömöt, mikor Ambrust bitóra viszik, a halálos rettegést, mikor őt Ítélik a kötélhalálra, egy diákdilettánstól jobb alakításban nem kívánhatjuk. — Szövényi István VIII. o. t. városbírója finoman átgondolt és precizül eljátszot alakításával nagy tetszést aratott. Igen kedélyesen forgolódott Doroszlay István VI. o. t. a kocsmáros szerepében, kemény és határozott volt Tangelmayer Ede VIII. o. t. mint városkapítány. A gyermekek csoportjából, Ágnes vált ki fCsáky József III. o. t.). Szerepe igen kedves és hálás. O menti meg a gyermekbarát Ambrust a biztos haláltól, csak ő szánja, mikor mindenki elitéli. Kedvesen, helyesen eljátszott szerep volt. A manók közül Pukkantó vált ki. O a darab jó szelleme. 0 csendesíti le a zajongó bányászmanókat, ő adja Ambrusnak a nagy szerepet játszó varázshegedűt, ő menti meg Ambrust az aranyláztól, viszi a manókirály elé. Alakítója Vrba Jeromos VII. o. t., ki tavaly oly előnyösen mutatkozott be mint egyiptomi József, szép, gondos munkát végzett. Az egyes szereplők mellett nem szabad megfeledkeznünk a csoportszereplőkről sem. Nagyon kedvesek voltak a hosszúszakállú apró manók,