Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

53 Végül a polgármester, fambrits Lajos a kőszegi diákok nevében üdvözli a tanári kart. Ök bencés diákok, tehát ők tudják legjobban, hogy a bencés Rend nemcsak tanít, hanem nevel. A másik gondolat, mellyel üdvözli a tanári kart : semper sínt in flore. Azt kivánja, hogy boldogok legyenek és beszédét a diáknóta szavaival fejezi be : Vivant professores ! * * * Az öreg diákok még sokáig együttmaradtak. Nem akarták elhagyni egymást. Lelkükben felelevenedett a sok-sok diákélmény. Minden asztalnál feltűnt egy-egy regős, ki maga köré gyűjtvén a régi kenyeres pajtásokat, az emlékezés húrjain mégszólaltatta az egykori derűs-borús emlékeket. Az őszbevegyülő férfiak csillogó szemekkel hallgatták a régi idők megszólaltatóit,... és azután lassan-lassan eltávoztak, ifjúi lélekkel, új munkára. Az éj is kiterjeszté szárnyait az emberek fölé, kialudt a sok fény a városban. A sok kis diák már régen a másnapi felelésről álmodott, hogy azután reggelre kelvén fiatalos, acélos izmokkal, megerősödött lélekkel siessen mindnyájuk szentélyébe, a gimnáziumba az új 250 esztendő megkezdésére. A felkelő nap játszi sugarai végig simogatták, végig csókolták a diáksapkákat. Nóvák Ödön.