Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

Z50 eues gimnáziumunk története.

1 R gimnázium alapítása, fejlőáése a jezsuiták, piaristák és bencések iàejében. Már 1626 ban, amikor a polgári visszavonás, a vallási viszály tűze lobogott a nemzet szivében, felvetődött a gondolat a nagy Pázmány prímásban, a magyar katholicizmus e lánglelkű apostolában, hogy Kőszegen a jezsuiták számára collegiumot kellene építeni. „Nem tudom en ha az páterek ugyan ot akariák az Collegiumot és nem ot ahol en Javallom vala Kőszegben. De ha ugyan Győrött akariak, en nem ellenzem, sem improbalom" — írja Pázmány Dallos győri püspöknek Pozsonyból 1626. okt. 26-án. Majd később, amikor 1635. nov. 13-án a kath. főurak színe-java megjelent Nagyszombatban a Pázmány-egyetem megnyitására, a primás a főurakkal bizalmas értekezletet tartott, hogy miképen lehetne a kath. egyházat gimnáziumok alapítása által erősíteni. Ez alkalommal sem feledkezett meg Kőszeg városáról. Az értekezletről felvett jegyzőkönyv többek között ezeket mondja: „. .. omnes praefati Domini existimant omnino Cassoviae, Nouosoliij, Sopronij hoc tempore, ac etiam Giinsiij, cum res feret, instruenda esse Collegia et Gymnasia ; eo, quod summa sit ijs in locis, quae haeretici potissimum insederunt, spirituális necessitas . . ."

2) Pázmány terve nem sikerült, de az eszme élt tovább is, míg meg nem valósult gr. Széchenyi György kalocsai érsek idejében, ki a győri püspökséget is kormányozta. Széchenyi 1666. május 13-án Rákosról levelet intézett Miller Fülöp jezsuitához, I. Lipót király gyóntató atyjához, amelyben kifejezi abbeli óhaját, hogy a jezsuitákat szeretné Kőszegre telepíteni; szeretné, ha átvennék az alapítandó iskolát. I. Lipót 1674. aug. 29-én Bécsben kelt levelében buzdítja is Széchenyit terve kivitelére. Az érsek a legmagasabb helyről jövő biztatásra nem is késlekedik soká; melegében megragadja a kínálkozó jó alkalmat, Sopronból magához hivat két jezsuitát, kikkel azután elhatározza, hogy a pátereket letelepíti Kőszegre. 1674. szept. 24-én kérvényt intéz ez ügyben Őfelségéhez, ki azt jóváhagyólag tudomásul veszi. 1675. január 12-én vonult be a két Jézus-társaságbeli atya a város falai közé, hogy egyelőre csak a városi plébános segítségére szolgáljanak.

3) A város sorsát akkoriban intéző férfiak nem igen lelkesedtek a collegiumért. Érthető, hiszen legnagyobb részük az új vallás híve volt, és nem szerették volna, ha beférkőznek a jezsuiták. Meg is tettek mindent annak megakadályozására. Az 1675. jun. 9. gyűlésen nyíltan is kifejezést adtak ebbeli óhajuknak Mikor a gyűlés elé terjesztették gr. Széchenyi tervét, hogy a jezsuiták számára házakat szeretne venni, „az egész Kössigh jelenlitiben, kipihen és akarattyábul, Sombor István Uram, ád t. A felhasznált források megtalálhatók a megfelelő lapjegyzetekben. G. L. és V. J. jelzések „Gimnáziumi Levéltár" és „Városi Jegyzőkönyvek" rövidítései. 2. Főpapok és főurak bizalmas értekezlete a XVII. században. Magyar Sión XXXI. évf. 4. füzet. 1893. 2^7 9. 1. 3. Mészáros: A magyarországi kath. gimnáziumok története. Budán, 1865. 125.1.