Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

30 elkábított. Elfelejtettük, hogy iskolában vagyunk. Ezen az előadáson kulminált a jubileum. Ez volt a súlypont, ennek megrendezésében találkozott össze a legtöbb erő, munka, a legmerészebb akarás. Hatása alól nehezen szabadul fel a lélek. Grandiózus indulók, finoman cizellált melódiák, diszkrét kiséretek, a keleti zenének misztikus szférája, az érzések megrázó mélysége a húrokon hallatta varázsénekét, bűvösbájos szavát. Az előadást 6-szor ismételték meg, a hallgatóság pedig egyéniségével összecsendülő áriával, dallammal, emlékkel tért haza, s csak azt sajnálta, hogy nem nézheti meg még tizszer. A hatás titkát a a következőkben kell keresnünk : „József Egyiptomban" Méhulnak 40 operája között a leghíresebb. A darab librettója Küzdi Auréltői való ; jórészt azonban ki kellett egészíteni a francia eredetiből s az új magyar szöveget a zenéhez alkalmazni, szóval teljesen átalakítani. E fáradságos munkát a jubileum és egyúttal az előadás főrendezője Sólymos V. bencéstanár végezte. Munkáján erősen meglátszott Verdi Aidá-jának hatása, melyet a rendező Budapest, Bécs és Páris operáiban tanulmányozott. A rutinos rendezőnek azonban még más nehézségekkel is meg kellett küzdenie. Szereplői soha operát nem láttak, operettet ritkán. A kotta nélküli éneklést, a színpadi ének technikáját, a karok, duettek, terzettek szokatlanságait, az énekes hangterjedelmének korlátait, a zenekarnak az énekkarral való összeoktatását csak szívós, fárasztó és hosszú munkával lehetett összhangba hozni, s ezekkel simán gördülő, érett kivitelű előadást produkálni. Intézetünk 3-évtizedes zenei traditiója nélkül ez lehetetlen lett volna. De lehetetlenség lett volna Kovács Ferenc zenekarnagy nélkül is. Nálánál szívósabb, türelmesebb, szerényebb és ügyesebb karnagyot még nem láttunk. Ö volt a vakmerő vállalkozás legelső feltétele. Ő végezte a hangszerelést, a kottaírást; a 20 tagú ifjúsági zenekart biztos kézzel vezette; az énekes nyugodtan bízta magát a karnagyra; minden öszszeillett, frappáns volt, sehol fennakadás, sehol bizonytalanság. A vakmerő vállalkozás az iskolai szinpadok maximumát mutatta be. Előtanúlmányok, rendezői előiskola, ambició és a pattanásig feszített energiák nélkül lehetetlen lett volna megmenekülni a fiaskótól. A darab tánca ó-egyiptomi feliratok, ábrák és díszek elemeiből szerkesztett munka volt. Szabó Irma tanárnő önálló munkája ez; érdemét fokozza,hogy atáncoknak figuráit az ó-egyiptomi zenéhez alkalmazta. A díszletek külön e célra készültek. Szintén önálló tanulmányok eredménye. Somló Jenő rajztanár tervezte korhű felfogással, történeti érzékkel. Ügyes és rutinos megfestője Krampol József festő volt. A kosztümök, hárfák, fanfártrombiták, hadifelszerelések, legyezők stb. a főrendező, továbbá Grémen Ilonka tanárnő és Nagy Vencel bencés tanár gyakorlati érzékét, ügyességét és leleményességét dicsérik. A darab szereplői szakszerűen voltak kiválasztva. A szereplő egyénisége a szerepet magáévá tudta tenni. Áll ez különösen Jákob, Benjamin, József és Simeon alakítójáról. Az apródok arányos termetű, külön e célra kiszemelt fiúk voltak. Megkötötte a rendező kezét az a körülmény, hogy csakis énekkaristát szerepeltethetett. A karoknak mun-