Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

9 házukon kivül még a jezsuiták egész collegiumát a templommal együtt, Sopronban a ferencrendiek templomát s házát, Komáromban régi házukat a templommal, Nagyszombatban a trinitáriusok házát s templomát, Fehérvárott s Pécsett a jezsuiták házát s templomát, Kőszegen a majd annak idején más gimnáziumhoz áthelyezendő piaristák collegiumát és templomát stb. . . ') 1815 őszén be is vonulnak a bencések a városba, kiterjesztvén a hazai közoktatás tágas mezején munkásságukat. 1888-ig nevezetesebb változás nem történt gimnáziumunkban. Ekkor kezdtek a gimnázium sorsát melegen szivükön viselő emberek mindinkább azzal a gondolattal foglalkozni, hogy az algimnáziumot főgimnáziummá fejlesszék. 1888. év volt az a nevezetes dátum, amikor az eszme felmerült.

2) Mindjobban beleidegződött az emberekbe az a gondolat, hogy itt, Kőszegen felállítandó főgimnázium nemcsak a tanügynek válnék díszére, dicsőségére, hanem fontos nemzeti missziót is lenne hivatva betölteni. A város századokra visszatekintő múltja, természeti szépségekben szívet-lelket gyönyörködtető, nemesítő fekvése, egészséges, ózondús levegője, mind-mind olyan okok voltak, melyek méltán eredményezhetnék a főgimnázium megvalósítását. 1888. nov. 15. városi közgyűlésen Pados Gábor városi képviselő szavakkal is kifejezést adott a lelkekben szerényen meghúzódó gondolatnak. Indítványában utalt arra, hogy a várost az elmúlt időben a mulasztások sok intézménytől, kedvezménytől fosztották meg. Utal az 50-es évek elején behozott új tanszervezetre, mely megszüntette a 6 osztályú gimnáziumot. Elvesztette a város a ker. kir. táblát Ennyi veszteség után méltán kérelmezheti a város az algimnáziumnak főgimnáziummá fejlesztését. Indítványában kitér a százados érdemekben megacélozódott Szent Benedek-rendre, mely olyan kikötéssel kapta vissza a zalaapáti birtokot, hogy viszonzásképen épít egy főgimnáziumot, vagy elvállal egy már meglevőt. Szívbemarkoló szavakkal tárja a közgyűlés elé, hogy siessenek a kérdés megoldásával, nehogy más városok megelőzzék a kőszegieket.

3 A közgyűlés lelkesedéssel hallgatta az előadó indítványát, s megbízta a polgármestert, hogy küldjön a pannonhalmi főápáthoz és a vallás és közoktatásügyi miniszterhez bizottságot a főgimnázium ügyében. Bármilyen nagy volt azonban a lelkesedés, magasabb fórumok voltak hivatva dönteni Kőszeg városát olyan mélyen érintő ügyben. Csáky miniszter azzal törte kerékbe a város kívánságát, hogy a tanulmányi alap egyelőre nem nélkülözheti azt a 20.000 forintot, melyet a rend a zalavári apátság fejében befizet.

4) 1894. június 14-én az éppen Kőszegen tartózkodó főapit előtt megjelent a város küldöttsége, kérve, hogy támogassa a főgimnázium ügyét. A főapát szívesen fogadta az eszmét, megígérte, hogy támogatni fogja a város törekvését, figyelmeztetvén őket, hogy először közoktatásügyi miniszternél tegyék meg a szükséges lépéseket. Szájbély országgyűlési képviselő utján a város érdeklődött is a kormánynál. A kormány azonban nem tartotta szükségesnek a kőszegi főgimnáziumot. — A 1 Pacher: i. m. 86. 1. 2 Városi Krónika 1888. 3. V. J. 1888. 4. Mázy : Főgimnázium Kőszegen. Kőszeg, 1903. 4—5 1.