Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1921

t XV. BENEbEK. 1914—1922. Az 1922. év legnagyobb halottja XV. Benedek pápa. A világháború leghevesebb ágyúzása közben került Sz. Péter székébe, mikor egyik részen az első sikereket kisérő harci kedv, a másikon a vereségek-kiváltotta s mesterségesen is szított gyűlölet legvadabban tombolt. Csak a szeretet hiányzott mindenütt s vele a világ nagyon szegény lett. S Benedek a szeretet és béke szinte lehetetlennek látszó munkálásába fogott az első perctől íogva. Nem ért el teljes eredményt, de azért nem volt hiába való fáradozása. A háború folyamán az ő műve volt a rokkant hadifoglyok kicserélése, a háború után pedig az összes hadifoglyok hazaszállítása érdekében dolgozott nagy eredménnyel. Ebben a munkájában nagy anyagi áldozatokat is hozott a szenvedés enyhítésére, aminthogy a háború után szűkölködő társadalmak, köztük a magyar is, élvezték anyagi támogatását. Magyarországhoz fűzte azon tette, hogy a mohácsi vész óta ő volt az első pápa, ki Magyarországra külön nunciust küldött s az elsők közt volt a független Magyarország elismerésében. Egyházkormányzata az erő öntudatos bélyegét viseli magán. Életbe léptette az elődétől megkezdett s alatta befejezett uj egyházi törvénykönyvet. Ez a katholikus erkölcsi erők érvényesülését biztosítja s a katholikus intézményeket erős alapra helyezi. S XV. Benedek pápában megvolt az elhatározottság annak teljes végrehajtására. A mű ellen intézett támadások nem tették megalkuvóvá, hanem VII. Gergely és VIII. Bonifác utódaként szembenézett a támadásokkal. S nem alkuvó magatartásával a reform sikerét biztosította. XV. Benedek pápa kormányzata az egyház erkölcsi erejét, tekintélyét magas fokra emelte. Bizonysága, hogy a pápasággal azelőtt ellenséges viszonyban levő kormányok újra felvették a pápasággal az érintkezést. Nagyszabású tervei közül ragadta el a halál 1922. január 22-én a béke pápáját. t IV. KÁROLY. 1916—1922. IV. Károly, Magyarország száműzött apostoli királya 1922. április 1-én Funchalban meghalt. IV. Károly, mint király, többszörös örökséget vett át a koronázással. Az övé lett Európa egyik legrégibb koronája, a magyar szent korona. Ez a korona tette őt a legelső magyar emberré, Nagy-Magyarország királyává. A szent korona tana szerint a királyt és nemzetet együttesen illetik a felségjogok és ezt egy Habsburgi magyar király sem érezte át annyira, mint IV. Károly. Nemzeti királyunk akart lenni, a független magyar államiság első megértője s megvalósítója, mikor