Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1913

— 22 — ségére nézve körülbelül csak a fele a hosszúságának, 4490 mérföld. — A következő négy könyvet (III., IV., V., VI.) a világ földrajzának szentelte Plinius. A dolog természetéből következik, hogy itt alig találunk mást, mint az adatok száraz elsorolását. Ő maga is mondja : „A puszta neveket sorolom el, amennyire lehet, röviden." De ezt a tőle megszokott pontossággal teszi. Nincs az akkor ismert három világrészben egy város, tartomány, folyó, hegy vagy nép, melyet kortársai ismertek és ő nem említené nevét, AZ Ó-világnak nincs több ily kimerítő földrajza. Az ember valósággal beleszédül, míg végiglapozza ezt a négy könyvet : név név hátán, adat adat mellett végtelen sorozatban. Kár, hogy az I. könyvben foglalt tartalomjegyzék épen ennél a résznél hiányos. Az összefoglalásnál nincsenek meg a számadatok, csak a VI. könyvnél maradt meg néhány összefoglaló adat. Bár ezek a számok általában nem megbízhatók, némi fogalmat mégis nyújtanak a munka óriási arányairól. A VI. könyv Ázsia egy részét tárgyalja (Pontus, Cappadocia, Mesopotamia, India) és Plinius összefoglalása szerint a következő anyagot öleli föl: „Városok: 1195, népek: 576, hires folyók: 115, híres hegyek: 37, szigetek: 108, elpusztult városok és népek: 95" — Bátran mondhatnám: numeri clamant, a számok mindennél szebben beszélnek, jobban dicsélik Plinius munkaerejét, mint a legválogatottabb dicsérő szavak. A könyvek tartalma következőkép oszlik meg. A III. és IV. könyv Európát tárgyalja ily sorrendben: Hispania, Italia a szigetekkel és a legközelebbi provinciákkal (III.), azután Epirus, Achaia, Thessalia, Macedónia, Thracia, az Aegei-tenger szigetei, Hellespontus, Scythia, végül Germania, Britannia, Gallia (IV.), Az V. könyvben Afrikáról ír Plinius és Kis-Ázsia néhány tartományáról (Syria, Lycia, Caria,) a VI. könyvben pedig Ázsia többi részéről.