Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1913

— 20 — kell ezen csodálkozni, mert hiszen a fény gyorsabb a hangnál. De viszont a villámcsapás és a dörgés ideje egybe esik. — Az ember az egvetlen élő lény, melynek életét a villámcsapás nem oltja ki mindig egyszerre, minden többi élő azonnal elpusztul. A természet maga adja meg nekünk ezt a kitüntetést, mert viszont annyi állat hatalmasabb nálunk erő dolgában. „A föld terményei közül csak a babérfát nem sújtja a villám, és nem megy soha öt lábnál mélyebben a földbe. Ezért a félénk emberek legbiztosabbnak mondják a mély barlangokat vagy az olyan sátrakat, melyek a tengeri borjú bőrével vannak bevonva; mert a tengeri állatok közül ép ezt az egyet nem üti agyon a villám, amint a madarak közül a sast sem. Ép azért képzelik ezt az égi nyilak fegyverhordozójának." A levegő csodás jelenségeihez tartozik még az a tünemény is, mikor tej-és véreső hull az égből, mint például M. Acilius és C. Porcius consulok idejében: vagy mikor hus vagy vas esik, vagy olyan különleges alakzat, mely a spongyához hasonlít. L. Paulus és C. Marcellus consulsága alatt pedig Carissanum vidékén gyapjueső félemlítette a népet. Hallani továbbá fegyvercsörgést, trombita harsogást is, így például a cimber háborúk idején és gyakran előtte is, utána is. Sőt látni is lehetett az égi fegyvereket, amint kelet és nyugot felől közeledve egymással összecsaptak és legyőzték azokat, melyek nyugot felől jöttek. „Következik a föld, amelynek a természet tárgyai közül egyedül adtuk az anya megtisztelő nevét. Épúgy az embereké a föld mint Istené az ég. Ez fogad bennünket születésünkkor, ez táplál, ez tart fönn mindvégig; legvégül keblére ölel, mikor az egész természet elhagy bennünket, és betakar, mint jó anyánk. Síremlékünket s rajta a fölírást is ő hordja; megőrzi nevünket, kiterjeszti emlékünket túl az idő korlátoltságán." Alakja körforma, amint ezt a közmegegyezés bizonyítja: de nem teljesen szabályos körlap, mert, hisz rajta vannak az égbenyúló hegyek, a sik mezők. A legcsodálatosabb dolog az, hogy a föld a levegőben függ és nem zuhan alá velünk. Jó anyánk a föld, de néha mégis megharagszik és ilyenkor különböző fokú rengésekkel rémíti gyermekeit. A földrengést kisérő és követő tünemények, a pusztulás képe néha igazán megrémítő. Egyik helyen leomlanak a falak, másutt mély hasadék tátong; vizet bocsát ki mélyéből, forró vizű forrásokat, nagyon gyak2*