Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

sem tudja; lényegét nem ismerjük, csak hatásából tudjuk, hogy van, és csakis hatásával tudjuk meghatározni. Az erő az az ok, ami a testeket mozgásba hozza és nekik sebességet kölcsönöz. A test ugyanis magától tehetetlen, megmozdulni nem tud, sőt megállni sem tud magától, minden pillanatban igyekszik abban az állapotban megmaradni, amelyben épen van. Ezt nevezzük tehetetlenségnek. Ha mozog, a mozgást, — # még pedig irányával együtt —, ha nyugalomban van, akkor a nyugalmat törekszik megtartani, sőt magától nem is tudja megváltoztatni. — Ellenveted, hogy tapasztalatod szerint, ha elgurítunk egy követ, az magától áll meg. Pedig nem, ez csak látszat; ellenkező irányú erők állították meg. Egyik ilyen erő a súrlódás. — Ha tehát mozgást látunk, akkor tudjuk, hogy itt erő működött, vagy most is működik. — Az erőnek nagyságát az mutatja, minő nagy tömegnek tud minő nagy sebességet adni. Annál nagyobb erőt kell kifejtenem, minél nagyobb követ akarok minél gyorsabban dobni, húzni, hengeríteni. — Azt is látjuk, ha az erő folyton hat, mint pl. a nehézségi erő, akkor az gyorsulást, sebesedést idéz elő. Ezért az erő nagyságát is azzal mérjük, hogy mily nagy tömegen minő gyorsulást idéz elő az időegység alatt. Pl. zérus másodperctől az elsőig, vagy az 5.-től a 6.-ig. Es így a mozgatott tömeg és sebesedés szorzata adja az erő nagyságát. Pl. a föld vonzó ereje = m. g. Itt az m = tömeg (massa). Tömegen értjük a fizikában a térfogatban levő anyag mennyiségét. — Az erőnek iránya is van. Ahol pedig a testet megragadja, az a t á m a d ó p o n t j a. Pl. ha tolok a kezemmel valamit, ahol kezem a tárgyat érinti, ott az erő támadópontja. Az erő mindig saját irányába hat ; pl. a föld vonzóereje lefelé irányul ; a hatása, a létesített mozgás is ilyen irányú. — Ezek megértése után visszatérhetünk a szabad kézzel való kőhajítás vizsgálatához. Midőn a védekező vagy támadó ember követ vagy súlyos tárgyat hajított lefelé ellenségére vagy zsákmányára, akkor erre a dobott kőre, tárgyra két erő hatott : az ember izomereje és a föld vonzóereje. Az első sebességet adott a kőnek, míg a föld vonzóereje sebesedést, mert ez állandóan ható erő. És mi mégis mit látunk? —Csak azt, hogy a kő egyetlen mozgással, nagy sebességei zuhan alá. Itt tehát a kétféle mozgás, vagyis az egyenletes és az egyenletesen gyorsuló