Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

— lóerő nagyobb vagy kisebb. A nagy tömegű lendítőkerék mozgási erélye nagy, de tehetetlensége is nagy a tehetetlenségi nyomaték miatt. A nagy tehetetlenségi nyomaték folytán igyekszik előző állapotát megtartani és így mérsékli a hirtelen beállt akadály vagy erő hatását. Gyárakban, villamos telepen láthattok nagy lendítőkereket a fekvő gépeken. Ezeknek is az a céljuk, hogy tehetetlenségi nyomatékukkal a mozgás egyenletességét fenntartsák, a hirtelen rázkódásokat megakadályozzák. Láttuk már, miért van oly nagy ereje a dorongnak, kardnak stb. Most pedig azt kérdezzük, mi a fizikai magyarázata annak, hogy úgy zúznak, törnek e fegyverek? Hogy a hatást, illetőleg visszahatást megérthessük, egy másik fogalommal kell megismerkednünk: az erő in d ítással, impulsussal. Valamely test mozgásának nagyságát a test tömege és sebessége határozza meg. Minél nagyobb a tömege és minél nagyobb a sebessége, annál nagyobb a mozgása. Ha a mozgó test m tömegű és valamely pillanatban végsebessége v, akkor annak mozgásmennyisége mXv (pl. 5 kgrXlO cm/sec). És ezt mozgásmennyiségnek nevezi a fizika. Azt is tudjuk, hogy a nagy sebességet hirtelen is elérheti, meg hosszabb idő alatt is; azért m. v = /. t, hol / az erő, t pedig az idő. Ezen /. t szorzatot nevezzük impulsusnak, erőindításnak. Tehát nagy erő rövid idő alatt, kis erő hosszú idő alatt érheti el ugyanazt a mozgásmennyiséget. Newton harmadik törvénye azt mondja : Ha egy erő hat, akkor mindig hat vele szemben egyenlő, de ellenkező irányú erő. Ez az actio-reactio elve, a hatás és visszahatás elve. Ha én tolom a falat, az ugyanoly erővel tol vissza engem. A súly nyomja a kezemet, de a súlyt én ugyanoly erővel nyomom fölfelé ; ha azonban a kezemet a szabadesés gyorsulásával ejtem lefelé, akkor nem gyakorol a test a kezemre súlyt, nyomást. A hold vonzza a földet, de a föld is ugyanoly erővel vonzza a holdat. Tehát, hogy a mozgó test megálljon, a vele szemben működő erőnek ugyanakkora mozgásmennyiséget kell kifejtenie ellenkező irányban, a hatás és visszahatás elvénél fogva. A vízszintesen elgurított golyót (pl. a tekézésnél vagy a tekeasztalon) lassankint (hosszabb idő alatt) a súrlódás megállítja. Tehát a súrlódási erő ellenkező irányú ugyanannyi mozgásmennyiséget hoz létre. Megáll a mozgó test hirtelen, ha eléje nagy akadályt teszünk;