Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1906

- 21 nyukban, kit az odaadó ragaszkodás és mindig kész engedelmesség jellemzett elöljárói iránt. Gyakran mondogatták róla hogy semmi gonosz bajiam sincs benne, de néha-néha mégis meg kellett büntetni, mert kissé rest volt a tanulásban és szivesebben adta magát a fegyvereknek, gyermeki játékoknak, különösen a háborúsdinak. A háború különben szeme előtt folyt, nem csoda tehát, lia kedvet kapott rá a kis Kákóczi. Thököly fogsága alatt és kiszabadulása után várai egymás után estek el, csak az egy Munkács vára, hol Zrinyi ílona gyermekeivel parancsnokolt, volt az, mely az ellenséggel dacolhatott; ahova a bánatos kuruc nóta szerint a szabadság szorult. Már 168f> novemberében megkezdte Karaffa a vár ostromát és felszólította a kuruc asszonyt a vár feladására, de Zrinyi Ilona nem kapitulált. Majd Kaprara töreti Munkács falait. A várparancsnok, Zrinyi Péter leánya, nemét meghaladó hősiességgel viselkedik; leányával és kis fiával naponkint megjelenik a vár bástyáján és szánalommal nézik a völgyben erolködök tehetetlenségét Körülötte röpködnek a golyók, egyik a mellette álló udvarhölgyének a fejét szedi le, Zrinyi Ilona mégis rettenhetlen ; köunyedén jár a halál között, lelkesíti vitéz kurucait, kötözi sebeiket. „Senki sem engemet — írja férjének, — sem két gyermekemet megijedt állopottal bizony nem látta; valamint elein, úgy voltunk készek fejünk fennálltáig a várat megtartani, életünk letételével.

1' Az ostrom harmadik évében Absolon Dániel, Zrinyi Ilona tanácsosa és Radies András várnagy Thökölynek egy gyanús tartalmú levele alapján arra kényszerítették a vár úrnőjét, hogy a várát feladja. Zrinyi Ilona valóban kényszerítő körülmények között volt: az árulók, kik Thököly említett levele alapján attól tarthattak, hogy labanc kézbe jutnak, megelőzték a veszélyt, a vár élelmi és hadi szereinek szándékos elpazarlásával siettették a ka-