Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1906

- 11 is saját családjukban annyira megpróbált, nem érezte magát jól higgadtabb természetű, a Wesselényi-összeesküvés nyomása alatt határozatlan jellemüvé vált férje oldalán. Hiányzott egy időre boldogságukból az is, ami különböző természeteket összekapcsolhatta volna : a gyermekükben egyesült szeretet. Született ugyan hamarosan fiuk, de nemsokára meghalt, és igy a jó anyának soká kellett várnia leánya, Julia születése után, mig férjét fiúval újra megajándékozhatta. 1676 tavaszán a kisebszerű borsi-i (Zemplén m.) kastélyban időzött a Rákóczi-pár, midőn Zrinyi Ilona márc 27-én világra hozta a nagyreményű örököst, a szabadság szerencsétlen bajnokát, kit a boldog szülők az örömtől repeső atyáról Ferencnek neveztek el. A szabadság hónapjában született meg tehát a szabadság lelkes harcosa; a szabadságért adta oda mindenét és ime, a szabadságból ő mitsem kapott osztályrészül. A csapások, melyekkel telve volt egész élete, már bölcsőjében kezdődtek az öntudatlan gyermekre. Eletének ötödik havában, julius 8-ikán meghal az atyja, életének java korában, az alig 40 éves férfiú. A gondos és körültekintő haldokló apa azonban gondoskodott kisded árváiról Tudta jól, hogy a Rákóczi és Zrinyi név gyűlölt az osztrákok előtt; evégből, hogy családját megmentse ezek zaklatásától, gyermekeit I. Lipót oltalmába ajánlotta. Az osztrák tanácsosoknak kapóra jött e jámbor ajánlás és már kinyújtották szennyes kezeiket a Rákóczi család utolsó sarjára és birtokaira, midőn a siránkozó, könyörgő nagyanya, Báthori Zsófia latba vetette minden erejét, és kivitte, hogy a kis csecsemő Ferenc anyjánál maradhatott. A szerető, fenkölt jellemű édes anya nevelte tehát a kisdedet, a kire néha rá-rámosolygott a szigorúan vallásos nagyanya különben rideg tekintete. Férje halála után nemsokára Sárospatakról Munkácsra ment a bánatos özvegy, hogy megossza anyósával özvegy2