Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1905

— 18 — PADOS GÁBOR, városi elemi tanító ; tanította az egyházi és műéneket mint rendkívüli tantárgyat heti 2 órán ; tanít az in­tézetnél 1874 óta. c) A gimnáziumba járó más vallású tanulók hitoktatói BEYER THEOFIL ev. lelkész; WIENER MÁRK dr., rabbi. III. Vallásügy és erkölcsi nevelés. A vallásoktatást a nmlgú püspöki kartól kiadott tanterv és uta­sítások szerint végeztük. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a vallás­tannak a hazafias nevelést első sorban biztosító magyar nyelvi tana­nyag mellett meglegyen az összes tárgyak közt a központi állása ; hogy a világnézettel, amelyet kialakít, a többi tantárgy kezelése össz­hangzó legyen és nevelő hatása a tiszta erköles érdekében bizto­síttassék. Az elméleti tájékoztatásnál nagyobb fontosságot tulaj­donítottunk a gyakorlati vallásosságnak. Nemcsak a vasár és ün­nepnapi szentbeszédek, hanem maga a hitoktátás is óráról-órára arra irányúit, hogy a tanulókban kialakuljon a hitbeli meggyőződés, hogy megtartsák Isten és az anyaszentegyház parancsait, tetjesít­sék ; Hasuk kötelességeit, merítsenek áz Üdvözítő forrásaiból és imádkozzanak. A vallásos és erkölcsös élet rendjét egyszerűen és világosan az egyházi év folyamata tünteti föl. S mi azon voltunk, hogy a tanuló ifjúság egyházias élettel az erkölcsi javakat, ame­lyeket az egyházi év nyomról nyomra kinál, megszerezhesse. Még az elméleti oktatás menetében és ehhez alkalmazkodtunk. Megtaní­tottuk az ifjúságot a szükséges imádságokra, az imádságoknak lényeges kellékeire. Minden vasár- és ünnepnap, sőt a zord téli napokat kivéve, minden hétköznap is szentmisét hallgattak. Az iskolai év eleje körül, sz. Imre napján, a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkörben egyszer-egyszer a penitenciatartás szentsé­géhez és az Ur asztalához járultak. Kioktattuk tanítványainkat abban is, hogy az embernek, valahányszor halálos bűnben van, kötelessége az Úristennel kiengesztelődnie, s hogy a gyakoribb szentgyónás (születésnapon, névnapon, a szülök nevenapján stb.) hasznos. De ebben teljes szabadságot engedtünk. Általában el­mondhatni, hogy tanítványaink legnagyobb részben havonkint já­rultak a szentségekhez. Március hóban sz. József, májusban szűz

Next

/
Thumbnails
Contents