Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 9 — lünk született ée mennyit a szerzett rátermettség számlájára. A nép szava erkölcsi elzüllés esetén rendesen a rossz nevelést okoz?a, és mivel az nem szokott mindig eredménytelen lenni, a rossz erkölcsök megjavítására mindig megvan a kötelesség. Tanultnak nem kell okvetlenül lennie az embernek; de azt mindenkitől megköveteljük, hogy becsületes legyen és az erkölcsiség szabványait megtartsa ; az örök életre is mindenki hivatalos. Korunk nem is elégszik meg azzal, hogy nevelő intézeteket épít árvák, vakok és süketnémák számára, hanem mentőházakat is állít elhagyott gyermekek és javítóintézeteket elzüllött egyéniségek javára. Szigorú rend és szabályozott munka a fegyelmezésnek fontos eszközei. S hány embert nem sikerült az erkölcs számára megmenteni azzal, hogy bizonyos közösségekben (pl. a katonaságnál, a hajón stb.) szigorú rendhez szoktatsák !') 3. Az erkölcsi nevelés alapját a növendékben a sziv v i 1 ágának vagya szeretet körének mondhatjuk, amint az értelmi nevelésnél az ismeretek és a tudat köréről szokás beszélni : a kettő együttvéve pedig a sokoldalú érdeklődés körét teszi.

2) A sziv világában elsőrangú tényező a szabad akarat, mert nem akármiféle tevékenység, nem akármilyen akarati működés, hanem a kellő rendben fólyó vagyis a tudatos és szabadakarati tevékenység ad életünknek erkölcsi jellege t.

3) A logikában az elme tevékenységéről van sző, de nem az elmebeteg észjárásáról, hanem az ész tevékenységének helyes rendjéről, a gondolkodásról, mely az igazság megismerésére irányul, s az értelmi nevelés egészséges észjárásra, gondolkodásra akarja a növendéket tanítani ; szintúgy az erkölcstannak csakis az akarati tevékenység helyes rendje teszi a tárgyát vagyis az a tevékenység, a mely az erkölcsi normára figyelő észből és a szabad akaratból származik, és az erkölcsi nevelés szabad elhatározással folytatott, tudatos életirányt akar a növendéknek adni. A szabad akaraton kivül a sziv világához még az is tartozik, a mit közönségesen kedélynek mondanak, vagyis az érzéki törekvésnek mozgalmassága a szabad akarat vezetése alatt. Szeretet és gyűlölet, kivánság és irtózás, öröm és fájdalom, remény és kétségbeesés, bizalom, félelem, harag kelnek és szállnak és sokszor viharként dúlnak a szivben és az akaratM Toischer, Theoretische Pädagogik und allgemeine Didaktik. S. 166. i) Alt. Paedag. 4. §. a, 41, 1. ») Cáthrein i. m. I. 120-124. 1.