Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— M — eredményei, hanem inkább »önkeble mozdulatit s mások példáikat követve lehet az erkölcsiség legtisztább kivánatai felöl való ismeretet szerezni.« a) A szálló ige : Ignoti nulla cupido, eléggé mutatja a z elvek fontosságát az akarat tevékenységében. Herbart belőle indulva arra az eredményre jut, hogy »a gondolatkörnek képzése a nevelésnek legfőbb része.«

1) S mivel szerinte az erény, az erkölcsi jellem képzése, a nevelés legfőbb dolga, kiegészítőlég következik, hogy a gondolatkör az erkölcsi jellemnek legfontosabb eleme, létesítő oka. Ám ez az eredmény, szintúgy a következmény nagy hibában leledzik, mert az élet nem igazolja. Sokat tudó ember lehet önző, szívtelen, kicsapongó, határozatlan, következetlen, egyszóval jellemtelen és erkölcstelen. S megfordítva : kevés ismerettel, semmi tudománnyal sem bíró ember akárhány van, s mégis jellemesek és erkölcsösek. E tény ellen hiába mondják, hogy »nem az egész gondolatkör megy át a cselekvésbe»

2), s hogy »ész és szív közt szakadás lehetséges«.

3) Bacon vagy Mill Stuart szabályát az induktiv kutatásról idevonva mondhatjuk: hogy volna az oktatás eredménye, a gondolatkör, lényeges része, létesítő oka a jellemnek, mikor meglehet az emberben anélkül, hogy a jellem is megvolna, növekedhetik vagy megfogyatkozhatik anélkül, hogy a jellem okvetetlenül gyarapodnék vagy sérülne! S megfordítva: minden ismeret nélkül ugyan nem, de oktatás nélkül, a gondolatkörnek tudatos és tervszerű képzése nélkül igen sok jellem van. Az oktatás, az értelmi képzés, a művelődésnek és jellemképzésnek hosszú, fárasztó és eredmény dolgában nagyon bizonytalan sikerű útja, melyet csak kevés választott járhat. Baj volna, ha a művelt és méginkább a jellemes embereknek száma ebből a kevésből kerülne. Mindazonáltal igaz marad, hogy ismeret, elv, ítélet szükségesek a jellemhez, mert szükségesek az akarat szabad tevékenységéhez. Sőt Herbartnak igaza van, hogy a gondolatkörnek az a része is, amely cselekvésbe át nem ment, hanem az elme mélyén rejtőzik, igen fontos a jellemnek még gyönge alkatára ; bizonyos körüimények közt ugyanis felszínre juthat és hathat a jellemre.

1) Hozzátesszük, hogy a sokoldalú ismeret általában, egészében és részeiben, épen nem közömbös ajel') Alig. Pädag. III. B. 4. lap. II. 2) I. h. ») Ziller, Allgem. Pädag. 396. 1. *) Herbart, Alig. Pädag. I. h. 4*