Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 42 — állunk szemben, de azért mégis tetszik, ha elhatározásainak végrehajtásában állhatatos, habár jobb volna, ha a jóban volna ilyen. Hogy a gyermekben erkölcsi jellemet képezzünk, a kötelességeket, amelyeket teljesítenie kell, a lehetőség szerint példa és rendelkezés útján tudomására hozzuk."

1) — Herbart és követői tudvalevőleg a nevelés munkáját három részre osztják : kormányzásra, oktatásra és fegyelmezésre. A kormányzás rendtartás; eszköze az oktatásnak és fegyelmezésnek, mint a tulajdonképeni nevelésnek és az a dolga, hogy a gyermek akaratát meghajlítsa ; eredménye, ha jól kezeltük, a közvetett erény, vagyis a tudattalan szokások és készségek.

2\ Az oktatás és fegyelmezés képezik az akaratot, a közvetetten, vagyis belátáson alapuló erényt és az erkölcsi jellemet : az oktatás, a gondolatkörnek megfelelő képzésével, a fegyelmezés közvetetlenül s) „Ha az oktatás sikeres volts elérte célját, a sokoldalú érdeklődés fölébresztését, még akkor is csak nagy messzeségben lebeg előttünk a nevelés célja, az erény. A fegyelmezés teszi majd az oktatást neveléssé, az fogja az érdeklődésből és érdekeltségből az erényt nevelni. Az erény azonban eszmény, mely elérhetetlen magasságban lebeg fölöttünk; a hozzá való közeledést erkölcsösségnek mondhatni. Mivel pedig az ifjúság rendesen úgy fejlődik, hogy a képezhetőség, a határozatlanság állapotából átmegy a képzettség és határozottság állapotába, azért az erényhez való közeledést is megerősödésnek, megszilárdulásnak vehetni. Az erkölcsösségnek nem szabad ingadozni, a nem erkölcsösnek nem szabad megszilárdulni; azért a fegyelmezás célját az erős erkölcsi jellemben kell keresnünk és találnunk."

4) 2. Minő viszony van lélektani és erkölcsi jellem közt? »Kebledben és fejedben ezerféle erő szendereg, mit felkölteni s kifejteni és alakítani a te dolgod. Ugyanazon személy teheti magát jóvá vagy gonosszá, bölccsé vagy esztelenné, indulat és körülmény rabjává vagy urává. Isten teremtett és azt ember nem teheti ; de a teremtés által letett anyagnak alakot adni, vagy azt alakról alakra változtatni magában és magán kivül : ez az emberiség hatalmi és szabadsági nagy köre.«

5) Valóban a jellemet, ha keletkezésében vizsgáljuk, lehetne úgy meghatároznunk, hogy »a teremtés által letett anyagnak« adott alak. Herbart szerint is van a jellemnek tárgyi része, melyet az ember megfigyelés alkalmával már magában készen talál, és alanyi része, mely a megfigyelés alatt támad.« Az alanyi rész persze a tárgyi rész alapján támad és a tárgyi rész nem vész el az alanyinak kiala') I. m. 102-103. 2) Ziller, Alig. Pädag. 108. 1. s) I. m. 134-135. és 395. 1. *) Pacher, Herbart neveléstudománya 65—66. 1. ») Kölcsey, Paraenesis.